Putyin szabályozott piacgazdaságot akar

Jelcin váratlan lemondása nyomán pénteken 18,46 százalékkal, 177,71 pontra nőtt a moszkvai RTS index, amit az elemzők egybehangzóan azzal magyaráztak, hogy a piacok stabilitást remélnek a vártnál hamarabb megtartandó elnökválasztástól, nem tartanak a tőke további menekülésétől, sőt a nyugati befektetők visszatérését várják. Az orosz nagyvállalatok részvényeit megtestesítő amerikai letéti jegyek (ADR) árfolyama átlag több mint 10 százalékot erősödött New Yorkban.
Elemzők szerint Jelcin, függetlenül a politikai megfontolásoktól, szerencsés időpontban adta át a hatalmat: az orosz gazdaság jobb állapotban van, mint az utóbbi években, s a magas nyersanyagárak - mindenekelőtt az olajé és a gázé -, párosulva a gyenge rubellel, segítenek fenntartani ezt. Az 1999. évi növekedés feltehetően elérte az 1,5 százalékot, ezen belül a harmadik negyedévben 5,6 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest (ebben persze a tavalyelőtti válság miatti alacsony bázis is közrejátszott). A jegybank tartalékai a december 24-ével záródó héten 700 millió dollárral, 12,7 milliárd dollárra - 1998 októbere óta a legmagasabb szintre - nőttek.
Az orosz kormány 1999-ben 335 milliárd rubel (12,41 milliárd dollár) adót szedett be, 67 milliárd rubellel többet a tervezettnél.
Jelcin a lemondása előtti utolsó aktusként még aláírta az idei költségvetést, s ezzel Oroszország - a Szovjetunió felbomlása óta másodízben - törvényerőre emelkedett büdzsével kezdhette az évet. Elemzők általában irreálisnak tartják ugyan a GDP 1,08 százalékának megfelelő 57,8 milliárd rubel hiánnyal számoló büdzsét, mert a deficit nagymértékben függ a nemzetközi kölcsönöktől és az adósságátütemezési tárgyalásoktól, de ezek kilátásai is javulhatnak a helyzet stabilizálódása és egy kiszámíthatóbb gazdaságpolitika nyomán.
A feltehető utód, Putyin eddig nem sokat foglalkozott a gazdasággal, elképzeléseit a világ abból a programnyilatkozatból ismerheti, amelyet nem sokkal Jelcin leköszönése előtt tettek közzé az orosz kormány internetes honlapján. A kormányfő szerint a piacgazdaság és a demokrácia elveit összhangba kell hozni az orosz valósággal, s nagy hiba volt a nyugati minták utánzása. Az oroszok még nem készek lemondani az államtól és szolgáltatásaitól való függésről - állította Putyin -, s ezt számításba kell venni a szociálpolitikában. Oroszországot benn kell tartani a világgazdaság fő áramlatában és javítani kell a külföldi befektetők lehetőségeit, de a mostani helyzet elsősorban erősebb állami befolyást, szabályozott piacgazdaságot kíván.
Az orosz gazdaság lehetőségeit nagyban befolyásoló IMF egyelőre nem kíván változtatni az Oroszországgal kapcsolatos politikáján - derült ki a szervezet első vezérigazgató-helyettesének az elnök lemondása után adott nyilatkozatából. Stanley Fischer a Reuters hírügynökséggel közölte: nem tűztek még ki időpontot a Moszkvával való tárgyalások folytatására, s továbbra is arra várnak, hogy az oroszok teljesítsék a szerkezetváltással összefüggő feltételeket.
SZ. M.