Életbe lépett a román adóreform

A társasági nyereségadó a Mugur Isarescu korábbi jegybankelnök vezette kormány döntése értelmében az eddigi 38-ról 25 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan megszüntették az adókedvezményeket és -mentességeket, valamint a külföldi befektetésekre adott kedvezményeket, de a befektetések után 10 százalékos adóhitelt lehet igénybe venni. A hátrányos helyzetűnek minősített térségekben a befektetések ösztönzése érdekében továbbra is teljes mértékben megmaradnak a kedvezmények. Az exportból származó nyereség után csak 5 százalék adót kell fizetni, ha azt belföldi bankban helyezi el a cég. Az osztalék adója 10 százalék.
Az áfarendszer átalakítására vonatkozó korábbi tervet módosították, s az eddigi 22 százalékos, illetve a kedvezményes 11 százalékos kulcs helyett bevezetendő egységes kulcs nem 16, hanem 19 százalék lesz. Az áfamentességet eltörölték, de az áram, a távfűtés és más alapszolgáltatások után csak április elsejétől kell áfát fizetni. A közszükségleti cikkek, köztük az élelmiszerek, a sajtó- és egyéb kulturális termékek kedvezményes, 11 százalékos áfája viszont már január elsején 19 százalékra emelkedett. Ezt a kormányfő szerint kiegyenlíti a magasabb áfakulcs csökkenése. Elemzők azonban úgy vélik, az alapvető élelmiszerek árának emelkedése érzékenyen érinti a lakosságot, s az is kérdés, hogyan hat mindez az inflációra, amit a kormány a tavalyi 55 százalékról idén 25-30 százalékra kíván csökkenteni.
Január elsejétől van érvényben az egységes, progresszív szja-rendszer is, ennek fontos elemei azonban még nincsenek kidolgozva, például még nincs döntés az adókulcsokról sem. Új elem viszont, hogy megadóztatják az átlagfizetést és a havi 1,7 millió lejt meghaladó nyugdíjakat.
A változások nem csökkentik az adóbevételeket - nyilatkozta Adrian Vasilescu kormányszóvivő -, mivel nő az adófizetők köre és várhatóan javul a fizetési fegyelem. Így változatlanul érvényes az Európai Unióval együtt kidolgozott gazdasági program, amely 2000-re a GDP 3 százalékát meg nem haladó költségvetési hiányt és 1,3 százalékos gazdasági növekedést ír elő, az infláció csökkentése mellett. 1999-ben becslések szerint 4,8 százalékkal csökkent a GDP.
G. T.