A cégvezetők általában egyetértenek a tehetséggondozás stratégiai fontosságával, ám ennek érdekében lépéseket csak kevesen tesznek, legfeljebb a már bevált rendszereket és technikákat üzemeltetik, azt is gyakran csökkentett intenzitással − állapította meg a PwC vezérigazgató-felmérésének résztanulmánya. Ez a jelenség globálisan és Magyarországon egyaránt jellemző. A cégvezetők 83 százaléka szerint a kormánynak a jövő generációjának képzésében és fejlesztésében kellene leginkább élen járnia, biztosítva ezzel a piacképes tudással rendelkező és megfelelő mennyiségű munkavállalót a vállalatok számára. Emellett a kormányzatnak a piaci kereslet és kínálat megteremtésében is sokkal aktívabb szerepet kellene vállalnia − állapította meg Szelecki Zsolt, a PwC Magyarország Kft. hr-tanácsadási üzletágának vezetője.
A legtöbb magyar cég önerőből oldja meg a munkaerő kiképzését, továbbképzését, egyetemi együttműködések vagy célzott képzéstámogatások megkötésével. Magyarországon még a tréning jellegű képzések az elterjedtebbek, a fejlett országokban egyre népszerűbbek az on-the-job képzések, amikor a dolgozók képzés helyett a gyakorlati munkavégzés során sajátítják el a hatékonyabb munkavégzéshez szükséges új tudásanyagot.
A magyarországi cégvezetők minden mutatónál a globális átlag alatt teljesítettek: a tehetségmenedzsmenttel kevésbé foglalkoznak, kevésbé gondolják úgy, hogy a kockázatvállalás mértékének összhangban kellene lennie az egyéni fizetéssel vagy hogy a közvélemény nyomására változtatni kellene a kiemelt fizetések mértékén. Világszerte erősödő trend a leendő vezetők vállalati döntéshozatalba való korai bevonása, ezzel is szoktatva őket döntéseik kockázatainak és következményeinek vállalásához. A magyar cégvezetők válaszaiból viszont az derül ki, hogy nincs jellemző módszer a tehetségek felső vezetésbe való bevonására.
