Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat kezdeményezi, hogy az UNESCO világörökség része legyen mind a Hadrianus-palota (azaz a helytartói palota), mind a limes teljes szakasza.
Az ezzel kapcsolatos pályázatot pedig benyújtják az eredeti tartalommal. A római birodalom limese, azaz határa, három kontinensen halad keresztül nagyjából 6500 kilométer hosszan. Jó esély van arra, hogy ez a vonal hamarosan teljes egészében világörökségi helyszín lesz, amelyből nem volna szerencsés, ha Magyarország kimaradna.
„Nagyon szeretnénk, ha az eredeti, korábban már jól előkészített világörökségi projekt minél hamarabb visszanyerné a realitását, amely számos szakember és civil közösség áldozatos munkájának eredménye" - fogalmazott Kiss László, hangsúlyozva: kívánatos lenne, ha az új kormány kiemelten foglalkozna az üggyel, hiszen lényegében csak az akarat hiányzik.
Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem régészprofesszora korábbi miniszteri biztos beszélt a projekt fontosságáról, a világörökség szakmai hátteréről, a jelölési folyamatról, valamint arról, hogy hamarosan kezdődik az újabb világörökségi ülés.
„Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország is rendelkezik a limes egy szakaszával, lefedi a magyarországi teljes Duna-szakaszt, ami nem csak Pannóniának, hanem a birodalomnak is határa volt. Néhány hét múlva kezdődik az újabb világörökségi ülés, ami további tucatnyi vagy több helyszínt ad a listához. Sajnos, a limesünk nincs ezek között, lehetett volna, lehetne is, és reméljük, hogy a közeljövőben lesz is" - fejtette ki Visy Zsolt.
A pályázat kálváriája
A professzor szólt arról, hogy a pályázat milyen küzdelmes utat járt be: 2016-17-ben számos ország fogott össze, hogy a dunai limest az elejétől a végéig, tehát Regensburgtól kissé nyugatabbra, a Fekete-tengerig egységes világörökséggé tegyük.
A résztvevő országok megegyeztek abban, hogy előbb a négy nyugati ország adja be a pályázatát, majd a négy keleti ország (Horvátország, Szerbia, Bulgária, Románia) is követi.
Azonban hiába készült el Magyarország pályázata 2018-ra, és kapott rendkívül pozitív értékelést, az akkori kormány úgy döntött, hogy a helytartói palota végül ne legyen mégse a pályázat része. A világörökségi bizottság erre joggal mondta azt, hogy a palotával együtt mondtak igent az anyagra.
„Ami egyébként az egyetlen olyan helytartói palota, egyelőre az egész római limesen, amelyik értékelhető mozaikkal, freskókkal, egyebekkel teljes egészében fel van tárva. Tehát a legértékesebb helyszínt vette ki a kormány" - mondta a professzor.
Az újabb benyújtott limes pályázatot a palota nélkül elfogadták. Aztán az egész helyszín visszavonásra került, miközben Németország, Ausztria, Szlovákia elérték, hogy az ő helyszíneik megkapják ezt a rangot. A professzor kiemelte: a limes hihetetlen turisztikai és kulturális lehetőségeket rejt, és méltatta a Magyar Limes Szövetség 2014-re készült, átfogó munkáját.
„Az egyetlen út az, ha az eredeti nyugati csoporthoz kérjük ismételten a csatlakozásunkat. Ha jó a pályázat, akkor megvan a fogadókészség az ICOMOS bíráló testület és az UNESCO világörökségi testület részéről és azon három országtól, akiket annak idején ott hagytunk. Bízom benne, hogy a most felálló kormányzat napirendre tűzi és megvizsgálja, hogyan lehetne ezt a programot feléleszteni" - fogalmazott Visy Zsolt.
A szakember szólt arról is, hogy a helytartói palota az egyik legfontosabb helyszín: két-két és fél méter mélyen van a föld alatt a Hajógyári-szigeten. Ám majd egy ilyen helyszínt meg is kell tudni mutatni, amiért viszont sokat kell tenni, biztosítani kell majd a vízmentességét, meg kell akadályozni, hogy felülről és alulról víz jusson a területre.