2024-ben az Európai Unióban a fiatalok átlagosan 26,2 évesen költöztek el szüleik házából az Eurostat adatai szerint. Ez enyhe csökkenés a 2023-as 26,3 éves átlaghoz képest, ugyanakkor jól mutatja, hogy az elmúlt két évtizedben az életkor szinte folyamatosan a 26–27 év körül ingadozott.

A legkorábban a skandináv fiatalok kezdik meg az önálló életet – Finnországban például 21,4 évesen –, míg a legkésőbb a dél- és kelet-európai országokban történik ez meg. Horvátországban 31,3, Szlovákiában 30,9, Görögországban 30,7, Olaszországban 30,1, Spanyolországban pedig átlagosan 30 évesen repülnek ki a fiatalok, írja az igylakunk.hu.

A magyar fiatalok átlagosan 27–28 éves korukban költöznek el a szülői házból – vagyis később, mint az EU-s átlag, de hamarabb, mint a szomszédos Szlovákiában, vagy a déli országokban. Ennek oka részben a lakhatási költségek és az alacsonyabb bérszínvonal, részben pedig kulturális tényezők.

A lakhatási költségek mindenhol magasak

2024-ben az EU-ban a 15–29 évesek 9,7 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a jövedelem legalább 40 százalékát lakhatásra kellett fordítani. Ez magasabb arány, mint a teljes lakosság esetében (8,2 százalék).

Magyarországon a lakhatási költségek túlterheltsége a fiatalok körében szintén jelentős probléma: a statisztikák szerint a fiatal háztartások nagy része jövedelmének harmadát-felét fordítja lakbérre, rezsire és egyéb lakhatási kiadásokra. Ez különösen Budapesten és a nagyvárosokban jelent terhet, ahol a bérleti díjak az elmúlt években ugrásszerűen emelkedtek.

Az uniós adatok szerint Görögországban (30,3 százalék) és Dániában (28,9 százalék) a legnagyobb a fiatalokat sújtó lakhatási költségteher, míg Horvátországban (2,1 százalék) és Cipruson (2,8 százalék) a legalacsonyabb. Magyarország ezekhez képest a középmezőnybe tartozik, de a fiatalok számára így is egyre nehezebb az önálló lakhatás finanszírozása.

Kettős csapdahelyzet: magas árak, későbbi önállósodás

Az adatokból az is látszik, hogy azokban az országokban, ahol a fiatalok hamarabb költöznek el otthonról – például Dániában, Hollandiában vagy Németországban –, ott általában magasabb lakhatási költségekkel is kell számolniuk. Ahol viszont később önállósodnak, ott sokszor alacsonyabbak a terhek, mint Horvátországban vagy Cipruson.

Magyarországon azonban mindkét tényező érvényesül: a fiatalok viszonylag későn költöznek el, és közben a lakhatási költségek is magasak. Ez a kettős nyomás sok esetben a szülői házban maradást hosszabbítja meg, vagy kompromisszumos megoldásokra – albérlet-társbérlet, vidéki ingázás – kényszeríti a fiatalokat.

Kapcsolódó