Elméletileg új lendületet kaphat itthon a szélenergia kiaknázása, azonban a jelenlegi szabályozási keretek még mindig jelentős korlátozásokat tartalmaznak, amelyek akadályozhatják a technológia szélesebb körű elterjedését.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyar szakemberekkel, társadalomtudósokkal és ipari szereplőkkel közösen végzett elemzése rámutat, hogy a szélenergia nagyban hozzájárulhatna a fenntartható energiatermeléshez. Ennek elősegítésére kidolgozták a megfelelő telepítési kritériumokat, és jelenleg is készül az az országos térkép, amely kijelöli azokat a területeket, ahol a szélerőművek telepítése a legoptimálisabb lehet.

Kapcsolódó

Jelenleg Magyarország villamosenergia-termelésében a szélturbinák elhanyagolható szerepet játszanak, hiszen a szélenergia mindössze az áramtermelés körülbelül egy százalékát biztosítja. Pedig a fenntartható energiamodellek szerint 2050-re akár az 50 százalékos részarány is elérhető és egyben szükséges lenne. Ezért elengedhetetlen a megfelelő területek kijelölése és a fejlesztések mielőbbi megkezdése.

Ki kellene használni

Európa gazdaságilag életképes szárazföldi (onshore) szélenergia-potenciálja megkétszereződött 2018-ról 2025-re a turbinatechnológia fejlődésének és a lakott területek határától számított (védő)távolságok csökkenésének köszönhetően – derül ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) technikai jelentéséből.

Magyarországon a 2024-es évtől érvényes 700 méteres védőtávolság betartásával 284,2 gigawatt beépített teljesítőképességgel épülhetnének szélerőművek, ami a 27 tagú Európai Unió (EU) nyolcadik legnagyobb értéke, és összevetésként több mint 25-szöröse az osztrák értéknek.

Egy ekkora flotta a hazai szélviszonyok mellett évente mintegy 681 terawattóra villamos energiát tudna termelni, ami a kilencedik legnagyobb az EU-ban, és hazánk 2024-es éves bruttó villamosenergia-felhasználásának a 13-szorosa.

Milyen nagyobb elemekből áll egy szélerőmű?

  1. Lapátok: akár 65 méteres, mozgatható lapátok fogják be a szélenergiát; percenként körülbelül 10-12 kört tesznek meg szeles időben.
  2. Gondola: a lapátok mögött található gondolában helyezkednek el azok a berendezések, amelyekkel a levegő mozgási energiája elektromos árammá alakítható; ezek a hajtómű, generátor, inverter és transzformátor.
  3. Torony: a körülbelül 30 emeletes ház magasságával megegyező toronyban találhatóak azok a vezetékek, amelyek továbbítják a gondolában megtermelt energiát.

Tények és tévhitek

A szélturbinák kapcsán számos tévhit és bizonytalanság él a köztudatban. Gyakori kérdés például, hogy elegendő szél áll-e rendelkezésre hazánkban az érdemi energiatermeléshez. A mérések és eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy Magyarország szélviszonyai kedvezőek, sőt, a már meglévő, technológiailag elavult turbinák is jobb hatásfokkal üzemelnek, mint sok nyugat-európai országban – a potenciál tehát óriási, már „csak” ki kellene használni.

Felmerülnek aggályok a szélerőművek egészségügyi és környezeti hatásaival kapcsolatban is. A mérések szerint azonban maga az energiatermelés elhanyagolható egészségügyi kockázattal jár, és megfelelő telepítési stratégiával ezek a hatások tovább csökkenthetők.

Az élővilág védelme szempontjából pedig modern megoldások, például speciális kamerarendszerek és lapátfestési technikák alkalmazása segíthet minimalizálni a madarakra és denevérekre gyakorolt hatásokat. Ezt támasztja alá az is, hogy több neves madárvédő szervezet is üzemeltet már szélturbinákat.

Lehetőségek és szabályozási kihívások

A végleges szabályozást érdemi társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül léptette életbe az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM), így bizonyos előírások túlzottan szigorúnak, míg mások túl engedékenynek tekinthetők.

Például a katonai repterektől és radarállomásoktól való minimális távolságot 15, illetve 40 kilométerben határozták meg, ami a nemzetközi gyakorlat szerint indokolatlanul nagy korlátozást jelent. Ennek következtében az ország jelentős része kiesik a potenciális fejlesztési területek közül, így többek között Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegye jelentős területei is, ahol pedig kiválóak a szélviszonyok.

A 700 méteres védőzóna a ritkán lakott területeken nem szűkíti be jelentősen a településeken kijelölhető területetek méretét, ugyanakkor a kifejezetten sűrű településszövetű Zala vagy Baranya vármegyében ez erősen beszűkíti a lehetőségeket. Ez részben igaz a szintén kiváló széladottságokkal rendelkező Vas és Győr-Moson-Sopron vármegyére.

Összességében az ország területének mintegy 23 százaléka lenne alkalmas szélturbinák telepítésére elvi szinten, ám a gyakorlati megvalósítás során ez az arány jelentősen csökken. Ugyanakkor a megfelelő helyszínek kijelölésével és a rendelkezésre álló területek hatékony felhasználásával a jelenlegi szélerőmű-kapacitás akár százszorosára is növelhető anélkül, hogy az más földhasználati módokat ellehetetlenítene.

Stratégiai tervezés a megújuló energia fejlesztéséért

A WWF Magyarország az EUKI RENewLand projekt keretében szakmai együttműködésben dolgozik azon, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázására alkalmas területeket azonosítsák. A projekt során összeállított dokumentum a nap- és szélenergia magyarországi lehetőségeit térképezi fel, meghatározva a fejlesztések irányelveit és prioritásait.

A munkában számos klíma- és környezetvédelmi szervezet, madárvédelmi szakember és fenntarthatósági szakértő vett részt, akiknek a célja, hogy Magyarország energiarendszere a lehető legkörnyezetbarátabb és fenntartható legyen. Az ehhez szükséges jogszabályi háttér megteremtése és a társadalmi szemléletformálás kulcsfontosságú lépés a tiszta energia jövőjének megteremtése felé.

A szélenergia továbbra is a világ egyik leggyakrabban használt megújuló energiaforrása, megelőzve a biomassza-, geotermikus és napenergiát. A szélerőművek alkalmazása visszaszorulóban van a napenergiához képest, mivel kevésbé használható a kis háztartások ellátásában.

A cikk szerzője Horváth Balázs, és eredetileg a 2024/25-ös Ingatlan Évkönyvben jelent meg, amelyet most teljes egészében elolvashat az Economx.hu-n.