Mielőtt elmélyednénk a technikai részletekben, nézzük meg, hogy egyáltalán miért fontos foglalkozni a geotermikus energiával. Elsősorban mert megújuló energiaforrás, ami a Föld belső hőjéből származik: a Föld magjában lévő hőmérséklet elérheti az 5000 Celsius-fokot is. A hő folyamatosan áramlik a felszín felé, majd geotermikus energia formájában többféleképpen hasznosítható:

  • erőművekkel (amelyek a Föld mélyéből feltörő gőzt vagy forró vizet használják áramtermelő turbinák meghajtására);
  • a forró vizet pedig közvetlenül használva az épületek fűtésére vagy ipari folyamatokhoz;
  • illetve olyan hőszivattyúkkal, amelyek a Föld hőjét használják épületek fűtésére és hűtésére.

Ez a megújuló, fenntartható energiaforrás, vagyis a Föld belső hője folyamatosan rendelkezésre áll, és mivel a felhasználása nem jár károsanyag-kibocsátással, jóval kevésbé szennyezi a környezetet, mint a fosszilis tüzelőanyagok. Előnye még, hogy nem függ az időjárási viszonyoktól, és hosszú távon, hatékonyan felhasználva olcsóbb lehet más energiaforrásoknál.

Kapcsolódó

Ugyanakkor hátrányai is lehetnek: nem minden területen érhető el hatékonyan, és a geotermikus erőművek és fűtési rendszerek kiépítése sem feltétlenül olcsó. Esetenként a felszínre kerülő víz vagy gőz szennyező anyagokat tartalmazhat, továbbá előfordulhat, hogy a kitermelés során megnő a földrengések kockázata.

Langyos jelen, forró jövő

Magyarország stabilan a legaktívabb európai kitermelők között van: már most is Szegeden van az Európai Unió (EU) legnagyobb geotermikus fűtési rendszere, de más nagyvárosaink is jelentős kapacitásokkal rendelkeznek, miközben folyamatosan szaporodnak a geotermikus energiával kapcsolatos kutatások.

Sőt, a geotermikus energia még a jelenleginél is komolyabb szerepet kaphat az energiaellátásban, tekintettel a rendelkezésre álló potenciálra. Az Energiaügyi Minisztérium (EM) tavaly tavasszal társadalmi egyeztetést kezdeményezett a kérdésről, hangsúlyozva, hogy a jövőben a geotermikus energia a magyar zöldgazdaság húzóágazatává válhat. 

A földhő hatékonyabb alkalmazása nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentéséhez járulhat hozzá, de segíthet megfizethető szinten tartani az energiaárakat, valamint az ország energiaszuverenitását is erősítheti – érvelt a hivatal.

Ezeket a nemes célokat a Nemzeti Földhő Stratégia foglalja össze, konkrét számításokkal megtámogatva, melyek közül az egyik legfontosabb, hogy a geotermikus energia 2035-ig több mint egymilliárd köbméter földgázt válthat ki hazánkban. A célkitűzés, hogy ezen forrás jelenleg 6,4 petajoule itthoni felhasználása már 2026-ig nyolcra, a következő évtized elejére pedig már 13 petajoule-ra növekedjen, vagyis a jelenlegi érték duplájára.

Az ország teljes hőtermelését nézve a fenti forgatókönyv szerint a geotermikus energia jelenlegi 6,5 százalékos aránya 25-30 százalékra növekedhet a következő években, és ha mindez megvalósul, az új hasznosítások legalább egymilliárd köbméter földgázt válthatnak ki 2035-ig, érdemben csökkentve az importkitettséget.

Aktívabb kormányzati szerep

De szerepelnek még ennél is konkrétabb számok a Nemzeti Földhő Stratégiában – igen, pénzről van szó. A célok elérését ugyanis aktívabb részvétellel, a kutatás és az infrastruktúra kiépítésének támogatásával segíti a kormány. Összesen mintegy 165 milliárd forint támogatás teremthet stabil pénzügyi környezetet az iparág szereplőinek, ezen belül az egyik legfontosabb elem az első körben 34 milliárd forint kerettel induló geotermikus energia pályázat.

A Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukció a fúrások, hőközpontok, vezetékrendszerek megvalósítását kedvezményes és tervezhető feltételrendszerrel könnyítheti meg, ezzel is csökkentve a geológiai és pénzügyi kockázatokat. További legalább 20 milliárd forint támogatást kaphatnak a közintézmények a „településfűtés” elterjesztésére, végül indul a geotermikus hőszivattyú-telepítési program is.

Ugyanakkor kormányzati elvárás a nagyberuházásokkal szemben, hogy nemzetgazdasági szinten megtérüljenek, növeljék a versenyképességet, és megrendelést adjanak a hazai iparnak, például „zöld alapokra helyezve” az energetikai gépgyártást.

Egy ilyen átfogó projektnek, ha megvalósul, óriási közvetett társadalmi haszna lehet, például – a már említetteken túl – a településfejlesztéssel járó vonzóbb, versenyképesebb turisztikai lehetőségek megjelenése.

Változások világszerte

Magyarország adottságai tehát kiválóak, és a kormányzati szándék is adott, de mi a helyzet globálisan a geotermikus energiával? Kezdjük az (elméleti) jó hírrel: a geotermikus energia teljes kiaknázása esetén a globális villamosenergia-igény mintegy 140-szeresét is képes lenne kielégíteni.

Az újgenerációs geotermikus rendszerek technikai potenciálja villamosenergia-termelésre a második legnagyobb a megújuló technológiák közül, a napelemek után. Nem kérdés, hogy a jövőben a legfontosabb villamosenergia- és hőrendszerek közé emelkedhet az iparág, de ennek előfeltétele, hogy képes legyen megismételni mondjuk a szolárpanelek elmúlt évtizedekben látott diadalmenetét.

Jelenleg a technikai fejlődéssel megnyílt új lehetőségeket is figyelembe véve, a globális piaci potenciál háromnegyede Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban összpontosul. Ez a potenciál azonban folyamatosan bővül, mert egyre mélyebbről, egyre magasabb hőmérsékletű hőforrásokat vagyunk képesek kitermelni.

Fúrás, repesztés, átalakítás

Ilyen új technológia a vízszintes fúrás és a hidraulikus repesztés, ezeket az eljárásokat az észak-amerikai palaolaj- és gázkitermelés ezredforduló utáni felfutása során tökéletesítették. Ugyancsak új lehetőséget jelent a felhagyott, rossz hatékonyságú vagy műszaki élettartamuk végéhez közeledő olaj- és gázkutak geotermikus energiatermelésre való átállítása.

Az utóbbi – részben magyar mérnökök által fejlesztett – módszer nagy előnye, hogy a projektek során lehetővé teszi a meglévő infrastruktúra, valamint a múltbeli szeizmikus felmérésekből és fúrásokból származó adatok felhasználását. Ezzel „megúszható” a fúrási és egyéb költségek tekintélyes része, és jelentősen nő a siker esélye. Az olaj- és gázkutak újrahasznosítása ezzel a módszerrel már több kísérleti projektben bizonyított, többek között az Egyesült Államokban és Magyarországon is.

Összességében a három kilométernél mélyebbről feltáró új fúrási technológiák a világ szinte minden országát jelentős geotermikus potenciállal látják el, sőt, ma már a nyolc kilométeres mélységekben található források is kitermelhetőek gazdaságosan. A földhő globális potenciálját éppen ezért nyolc kilométeres mélységi fúrásokkal számolva határozták meg.

Mélyebbre a költségekkel!

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) a technológiai fejlődés mellett a költségcsökkentésre és az innovatív finanszírozási modellekre is felhívja a figyelmet, mert ezek együtt hozhatják meg az igazi áttörést az iparág számára.

Ma még viszonylag magasak az újgenerációs geotermikus energia költségei más, alacsony karbonkibocsátású technológiákhoz képest, ám jelentősen olcsóbbá válhatnak a politikai és innovációs támogatásnak, valamint az olaj- és gázszektor szakértelmének köszönhetően.

Az IEA számításai szerint az újgenerációs geotermikus energia költségei 250 dollár közeléből 50 dollár/megawattórára (MWh) csökkenhetnek 2035-ig. Ha ez megtörténik, a jövő geotermikus energiája még az akkumulátoros energiatárolással kombinált nap- és szélerőművekkel is rendkívül versenyképes lenne.

Mivel a beruházások mintegy 80 százaléka az olaj- és gáziparban általános készségeket követel, ezek az iparágak főszerepet játszhatnak a geotermikus energia költséghatékonyságának növelésében.

Előnyös továbbá, hogy fejlett, szakemberekkel, tudással, adatokkal, megfelelő technológiával és kiépült infrastruktúrával rendelkező iparágakról van szó, amelyeknek szintén megéri diverzifikálni a geotermikus energiára, mivel az új üzletágat nyithat meg számukra, fedezve az olaj és gáz iránt idővel várhatóan visszaeső keresletet. A kormányok és az olajtársaságok mellett közműcégek és technológiai vállalatok is befektetnek a földhőbe.

Szédítő távlatok

Szükség is van a fejlesztésekre, amennyiben pillanatnyilag a geotermikus energia a globális energiaszükséglet egy százalékát sem fedezi, és csak egy maréknyi ország kiváltsága. Érdemben csak ott termelnek ki földhőt, ahol könnyen elérhető, jó minőségű források állnak rendelkezésre, mint a sokat emlegetett USA-ban és Magyarországon, valamint Izlandon, Indonéziában, Törökországban, Kenyában és Olaszországban.

Ugyanakkor a technológiai fejlesztésekkel, a költségek csökkentésével és az új finanszírozási módokkal a geotermikus energia 2050-ig a globális villamosenergia-igény növekedésének akár 15 százalékát is kielégítheti. Ez világszerte 800 gigawatt geotermikus áramtermelő kapacitás kiépítését jelentené, ami egyfelől ötvenszeres növekedés a jelenlegi 16 gigawatthoz képest, másfelől megfelel az USA és India együttes áramszükségletének.

Mit adhat a földhő az ingatlanszektornak?

A geotermikus energia kiemelt jelentőséggel bír az ingatlanok és a távhőhálózatok számára, lévén folyamatosan alacsony és közepes hőmérsékletű hőforrást is biztosíthat. De nem csak ezért. A meglévő távhőrendszerek műszakilag átállíthatóak geotermikus üzemmódra, ezzel dekarbonizálhatóak.

Miután folyamatosan, az időjárástól függetlenül képes termelni, a geotermikus energia hozzájárulhat a hálózatok stabilitásához, támogatva az olyan megújulók működését, mint a nap- és a szélenergia. Nem mellékes szempont, hogy az ingatlant vásárlók és a befektetők is egyre inkább keresik a környezetbarát megoldásokat.

Különösen sokat profitálhatnak a geotermikus energia használatával az irodaházak, szállodák, raktárak és más kereskedelmi egységek, mivel a nagy alapterületű épületek fűtése és hűtése jelentős költségeket emészt fel.

Ígéretből valóság?

Mindez rendkívül szépen hangzik, de csak akkor válhat valósággá, ha az említett technológiai fejlesztéseket hatékonyan segítik a kormányok, és nemcsak a kutatás-fejlesztés terén, de a bürokratikus akadályok lebontásával, a projektek gyorsításával – jelenleg akár egy évtizedig is eltarthat egy-egy új földhőprojekt üzembe helyezése.

Ahogy láttuk, Magyarországnak van földhőstratégiája, globálisan viszont kevesebb mint 30 ország dolgozott ki hasonló szakpolitikai kereteket, konkrét célokkal és ütemtervvel. A nap- és szélenergia esetében több mint 100 ország megtette ezt, tehát bár „a geotermikus potenciál” adott, a kiaknázásáért még nagyon sokat kell tenni.

A cikk szerzője Ujlaky István, és eredetileg a 2024/25-ös Ingatlan Évkönyvben jelent meg, amelyet most teljes egészében elolvashat az Economx.hu-n.