A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) honlapján júniusban közzétett internetes katalógusban több mint hatvan nagy értékű fővárosi és vidéki épület, kastély, irodaház, földterület szerepel.

Az értékesítésre szánt épületek jellemzően olyan, szerkezetileg és gépészetileg elavult ingatlanok, amelyek fenntartása túl sokba kerül, felújításuk pedig aránytalanul magas költséget jelentene az államnak.

Budapesten belül Lipótvárosban számos műemlék palota is található a listában, így az ötödik kerületben a kormány 15 épülettől szeretne megválni, amelyeket szintén árverésen kíván értékesíteni. Ebből 13 tekinthető történelmi ingatlannak, amelyek az első világháború előtt épültek, míg két irodaházat a második világháború után adtak át.

Többek között

  • a Belügyminisztérium és
  • a Pénzügyminisztérium épületét,
  • valamint a Magyar Államkincstár központját is értékesíteni szeretnék.

Az Economx kérdésére az MNV Zrt. tájékoztatott, hogy a kiadott prospektusban szereplő V. kerületi ingatlanok közül eddig az alábbi ingatlanok meghirdetésére került sor az Elektronikus Aukciós Rendszer (EAR) felületén:

  • a Garibaldi utca 2. szám alatt található ingatlan két alkalommal került meghirdetésre eredménytelenül 7 milliárd forintért. Utóbbi impozáns palota a Kossuth térnél található az Országháztól egy köpésre, vagyis igencsak reprezentatív helyszínről beszélhetünk, ahol korábban a Nemzeti Kommunikációs Hivatal működött.
  • Az Arany János utca 25. szám alatt található ingatlan első körben eredménytelenül került meghirdetésre, majd második körös meghirdetése szombat este járt le, a 2 milliárd forintos nagyságrendben meghirdetett épületre nem érkezett licit az EAR adatai szerint. Itt működik az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma, vagyis jelenleg nem üres a nem túl jó állapotban lévő ingatlan, de azt az év végéig átadnák a leendő vevőnek.
  • Ugyanakkor az Alkotmány utca 27. szám alatti háza második árverésen elkelt 2,7 milliárd forintos áron, amely már ki is került a katalógusból. A részben felállványozott épület számos funkciót betöltött már több mint százéves földi pályafutása alatt, többek között az 1990-es Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjteményt üzemelt.

Hová költözik a kormányzat?

Az értékesítések célja az állami működés hatékonyságának növelése és költségeinek csökkentése. A budapesti belvárosban elszórt állami épületeket átfogóan fel kellene újítani, azonban nem biztos, hogy ezek a régi paloták belső térszerkezüket tekintve alkalmasak a 21. századi irodakultúra adaptálására, a zsúfolt belváros dugóira sincs jó hatással, ha továbbra is maradnak az irodafunkciók.

Az értékesítésből származó bevétel az államadósságot fogja csökkenteni, miközben olcsóbb fenntartású, energiahatékony irodaházakba költöznek az intézmények. Emellett az új épületek megfelelő technikai és biztonsági felszereltséggel rendelkeznek, beleértve a magas szintű IT- és adatbiztonsági rendszereket, titkos ügyiratok kezelésére alkalmas infrastruktúrát, valamint fenntartható üzemeltetési megoldásokat is. 

A Kormányzati Negyed létrehozása már a korábbi kormány alatt a 2000-es években is megfogalmazódott, amikor nemzetközi pályázaton választották ki a győztes tervet, amely a Nyugati pályaudvar mentén épült volna fel. Majd érkezett a 2008-as válság, illetve a kormányváltás, és a kérdés lekerült a napirendről.

Az Orbán-kormány fókuszába a budai várnegyed került, ahol az átfogó Nemzeti Hauszmann Program keretében számos tájsebet szerettek volna orvosolni, illetve az 1945-ig meghatározó épületállományt újjá varázsolni. Az üres telkek, romok helyén a korábbi épületeket felhúzták vagy éppen a torz ingatlanokat eredeti formájukban rekonstruálták, miközben a várható autóforgalom miatt több mélygarázst is építettek. Vagyis a várnegyedbe is kerülnek kormányzati funkciók, állami intézmények.

Emellett új irodaházakat vásárolt az állam a Dürer Parkban a zuglói villanegyedben, hogy oda költöztessen több állami intézményt.

Többek között a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és  még további 11 állami szerv és pénzintézet költözhet a helyszínre. Mindezek következtében Magyarországon a kormány bérlői szerepből tulajdonosi pozícióba lép át, miközben állami tulajdonú irodaházak jelennek meg a piacon. 

A Magyar Nemzeti Bank korábbi kereskedelmiingatlan-piaci jelentése szerint ez a folyamat, vagyis a kormányzati irodaigények növelik az előbérleti arányokat, nem véletlenül az új átadandó állomány kétharmada már ki van adva. Jó jelzi az irodapiac jelenlegi állapotát, hogy a legnagyobb mozgások az állami irodák költözéséhez voltak köthetők 2024-ben, míg a legnagyobb új, nem kormányzati ügylet nem haladta meg az ötezer négyzetmétert.

Kellenek szállodák?

De mi lehet az eladásra szánt belvárosi ingatlanokban az új funkció? Itt jó példa lehet a Dorottya-ház, vagy más néven Palazzo Dorottya, amely egy igazi vegyesfelvágott, hiszen a szállodafunkciók mellett luxuslakások, irodák és üzletek is helyet kaptak. Vagyis a multifunkciós működési elv érvényesül, amely ma annyira felkapott hasznosítási forma.

Ez alapján a patinás, ám felújításra szoruló épületekben luxuslakásokat alakíthatnak ki, bár a parkolás kérdésköre fontos tényező, vagy a szállodává formálás jöhet még szóba. A szállodafunkció azért is kiemelt lehetőség, mert az elmúlt években a turizmus fellendülésével párhuzamosan a hazai vendégforgalom újabb és újabb csúcsokat döntött. Erre reflektálva a magyar ingatlanfejlesztői piac, ahol sokáig az irodaszegmens dominált, fókuszba helyezte a hotelberuházásokat, valamint a lakásfejlesztéseket.

A friss EBI Építésaktivitási Jelentés szerint 2019-2023 között nagy intenzitás jellemezte a szállodaépítéseket, majd 2024-ben némi visszaesést tapasztalhattunk, míg idén a második negyedév hozott némi bővülést.  2025 áprilisa és júniusa között a megkezdett kivitelezések összértéke 20 milliárd forint felett alakult a szegmensben, ami jelentős javulás az előző, igen gyenge negyedévhez képest. 

A szóban forgó V. kerületben, azaz a Lipótvárosban zajló legnagyobb szállodaprojektek között említhetjük meg a Sofitel Budapest Chain Bridge-t, a Kígyó utcai szállodát és a VP36 Boutique Hotelt, míg a befejezéshez közelít és még idén átadásra kerülhet a Klotild Palota St. Regis Hotel.

Összességében az állami műemlék épületek egy alapos ráncfelvarrás és korszerűsítés után jó eséllyel luxuslakásoknak és szállodáknak adhatnak otthont. 

Kapcsolódó