Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A piacvezető cégek ma már ott tartanak, hogy egységes platformokat használnak a korábban egymástól függetlenül működő alkalmazások - költségvetési szoftverek, hibalistás megoldások, dokumentum-jóváhagyási, engedélyezési rendszerek - összekapcsolására. A cél az, hogy egy helyen tudják kezelni a projektekkel kapcsolatos információkat, ami megkönnyíti a döntéshozatalt.
Két, az építőipar digitalizációját a gyakorlatból ismerő szakértőt ezúttal arról kérdeztük, hogy ki tud versenyelőnyre szert tenni az MI használatával és kinek van félnivalója a mesterséges intelligenciától az ágazatban. Borbély Csaba, a PlanRadar magyarországi regionális menedzsere és Grzegorz Szalewicz, a Budowa 2.0 tulajdonosa egyetért abban, hogy a digitalizációban élenjáró cégek könnyen kezelhető, jól átlátható megoldásokat keresnek, amelyekben a projektek minden egyes szereplője hozzáfér a szükséges és naprakész adatokhoz.
A platformok egységesítése lehetővé teszi az emberi hibák (például elgépelések, téves dátumok és költséghely-meghatározások) kiszűrését, a jelentési késedelmek felszámolását, továbbá megoldást kínál a rendszeresen ismétlődő feladatok (riasztások küldése, dokumentumok szinkronizálása) automatizálásának hiányából fakadó problémákra. További előnye a gyorsabb döntéshozatal, a fokozott adatbiztonság.
Az építkezésen dolgozó csapatok tagjainak nem kell önálló e-mailekben küldözgetniük a jelentéseket az irodába. A pénzügyeseknek nem kell találgatniuk, honnan származnak a költségadatok. A vezetőknek nem kell napokat várniuk az aktuális helyzetképre. Minden részleg a saját preferált eszközeit használja, de minden rendszer összekapcsolódik
– foglalja össze Borbély Csaba, hogy milyen gyakorlati előnyökkel jár az egységes platformok alkalmazása.
Grzegorz Szalewicz szemléletes példát hoz arra, hogy az építőiparban az információrámalás a pitypang bolyhos termésének formáját követi, míg a feldolgozóiparban inkább egy pókhálóra hasonlít.
A gyakorlatban ez egy úgy néz ki, hogy a központból származó adatok eljutnak az építkezés helyszínére, de az útjuk ott véget ér, az egyik projektből csak ritkán kerülnek át a következőbe. Éppen ezért, a hatékony információcsere biztosítása érdekében azokat a kulcsfontosságú folyamatokat, mint az ütemezés, a hibalisták, az alvállalkozói adatbázisok vagy a biztonsági jelentések összeállítása, érdemes egyetlen integrált eszközön belül kezelni.
Lehetőségek és félelmek a mesterséges intelligenciában
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése az építőipart is elérte. Borbély Csaba úgy látja, az MI számos lehetőséget kínál az ágazatban használt szoftverek fejlesztésében. Ezek közé tartozhat a fájl elnevezési struktúrák kialakítása, a tervek összehasonlíthatóságának megteremtése. A mesterséges intelligencia a tervezés és a kivitelezés fázisában ráadásul felhívhatja a figyelmet azokra a tipikus buktatókra, hibákra, amik világszerte jelentkeznek az adott projekttípusoknál, partnereknél.
Grzegorz Szalewicz az olyan nyilvánvaló alkalmazások mellett, mint a dokumentumelemzés, a műszaki rajzokon alapuló költségbecslések automatizálásában lát komoly lehetőséget az MI-ban. A mesterséges intelligencia képes önállóan mennyiségeket és árakat számolni, ami azt jelenti, hogy az emberi szerepkör a jövőben ezeknek a folyamatoknak a felügyeletére szűkülhet.
Ettől függetlenül az MI nem fogja elvenni az építőipari szakemberek munkáját, de az arra épülő megoldásokat ismerő és használó szakértők felváltják majd azokat, akik ragaszkodnak a régi módszerekhez.
