A Zumper bérleti adatbázis szerint az Egyesült Államokban a havi országos bérleti díjak a 100 mért amerikai város több mint felében csökkentek. A lakáspiaci szakértők szerint az áresés még 2023-ban is folytatódhat, ami enyhülést jelentene az amerikai gazdaságot sújtó inflációval mellett – írja a Business Insider.

A csökkenő bérleti díjak azonban egy ideig nem fognak megjelenni a hivatalos inflációs adatokban, és ez tovább növelheti a recesszió kockázatát, mivel a Federal Reserve folytatja agresszív lépéseit az emelkedő árak ellen. A probléma az, hogy időbe telik, amíg az alacsonyabb bérleti díjak átszűrődnek a fogyasztói árindexbe és más, széles körben figyelt inflációs mérőszámokba. Ez azért van, mert az index azt tükrözi, hogy a bérlők mit fizetnek most a bérleti szerződésükben, ami azt jelenti, hogy az új bérleti szerződések árainak gyors változása nem érinti azonnal a legtöbb amerikait.

Tehát még ha a bérleti díjak tovább csökkennek is, ez nem fog megjelenni az inflációs adatokban, amíg mindenki bérleti szerződése le nem jár, és a bérlők nem újítják meg a bérleti szerződést az alacsonyabb árfolyamon. Ezáltal az infláció rosszabbnak tűnhet, mint amilyen valójában, és a Fed felesleges gazdasági fájdalmat okozhat.

2022 folyamán a Federal Reserve gyorsan emelte a kamatlábakat, hogy segítsen az infláció lehűlésében, de erőfeszítései súlyosan érintették az amerikai gazdaságot. Tekintettel arra, hogy a lakhatási költségek, beleértve a lakástulajdonosok és a bérlők költségeit is, a fogyasztói árindex nagyjából egyharmadát teszik ki, a csökkenő bérleti díjak nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Fed meggyőződjön arról, hogy az infláció már lassuló pályára állt. Ez megakadályozhatja az emeléseket, és segíthet abban, hogy az Egyesült Államokban várhatóan bekövetkező recesszió kevésbé legyen súlyos.

Magyarországon még csak a stagnálásnál tartunk

Az átlagos lakbérek szeptemberben 0,1 százalékkal haladták meg az augusztusit, a budapestiek pedig 0,1 százalékkal lettek olcsóbb, ami stagnálásnak felel meg mindkét mutató esetében – derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexéből, amellyel korábban részletesen foglalkozott a Napi.hu.

Éves összevetésben még mindig jelentős drágulás látható az albérletpiacon: országosan 22 százalékkal, Budapesten 24 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak tavaly szeptemberhez képest. Az inflációt is figyelembe véve azonban az albérletárak bőven elmaradnak a korábbi csúcsoktól. Reálértéken számolva 2020 januárjában voltak a csúcson, akkor 31 százalékkal haladták meg a 2015-ös szintet. Idén augusztusban 25 százalékkal, szeptemberben viszont már csak 20 százalékkal voltak magasabban – mondta el korábban Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Magyarországon a szeptemberi inflációs adat 20,1 százalék volt, miközben az alapkamatot már 13 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank. A hazai inflációs mutatóban viszont nem szerepel az albérletek ára, pedig a saját ingatlannal nem rendelkező lakosság havi kiadásainak 25-35 százalékát teszi ki a becslések szerint.