Az Európai Unióban körülbelül 9 ezer energiaközösség működik, amelyek keretében több mint 1,5 millióan termelik közösen, osztják meg, illetve használják a megújuló energiát, ami jelentős szerepet játszik az energiafüggetlenség növelésében és a rezsiköltségek csökkentésében.  Az energiaközösségek jellemzően társasházi környezetben, lakóparkokban működnek.

Ugyan az idén szeptember óta érvényes magyar jogszabályok csak a villamosenergiára vonatkoznak, az energiaközösségek második generációja – például Ausztriában, Hollandiában, Németországban, illetve Dániában – már komplex energia- és vízgazdálkodási rendszert is magában foglal. De miért is van erre szükség?

Kapcsolódó

Változik a klíma – hogyan követi ezt a lakókörnyezetünk?

Az utóbbi években mintha az időjárás is felgyorsult volna, az extrém meleget hirtelen váltja a szélsőséges esőzés, és mire észbe kapunk, már jön is a következő fronthatás. A klímakutató szerint mindez nem véletlen.

„Ha a sarkvidék jobban melegszik, mint a szubtrópusi régiók, akkor az éghajlatunk egyre instabilabb lesz, növekszik a szélsőséges időjárási események gyakorisága, a hideg-meleg beáramlások akár hetente váltják egymást” – magyarázza Gál Tamás klímakutató a WavinVodcast reziliens városokkal foglalkozó epizódjában.

„A hirtelen lezúduló csapadék a szélsőség része, miközben a nyaraink egyre szárazabbá, a teleink pedig egyre változékonyabbá és csapadékosabbá válnak.” Az extrém időjárás már a lakókörnyezeti tervezésnél is érezteti a hatását, már a csapadékszállítási modelleket is át kell gondolnunk ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk kezelni a jelenséget.

Hogyan lesz ebből hatékony rendszer?

A társasházak esetében az energiahatékonyság akkor maximalizálható, ha nem csak napelemekben, hanem központi hőszivattyúban és szellőztetőrendszerben is gondolkodunk, és kiaknázzuk a zöld, illetve kék infrastruktúrában rejlő lehetőségeket is, azaz átgondoltan telepítünk növényeket, és a tetővízelvezetés, valamint központi esővíztározó kialakításával biztosítjuk az öntözéshez szükséges vizet. 
 
„Társasházak, és akár parkok esetében már a lakókörnyezeti tervezésnél szoktak kérni segítséget tőlünk. Kiszámoljunk, hogy mennyi csapadékvíz szükséges, és ezt hogyan tudjuk biztosítani: visszatartani, illetve eljuttatni a célterületre” – magyarázza Bakos Gábor, a Wavin tervezőmérnöke a WavinVodcastban.

Mindez jelentős megtakarítást eredményez, hiszen hőszivattyúval körülbelül 30 százalék energia-megtakarítás realizálható, a megfelelően beállított ventilációs rendszer körülbelül 8 százalékkal csökkentheti az épület összes energiafelhasználását, az esővízgyűjtő rendszerek pedig a víz- és vízműenergia-felhasználást csökkentik – akár 18 százalékkal.

A megtakarítás mellett így a közös költség is tervezhetőbbé válik, és központi rendszer esetében a sok egyedi kazán, vízmelegítő, szellőző karbantartására sincs szükség. Az automatizált, távfelügyelt rendszerek esetében ráadásul a kevesebb emberi beavatkozás miatt kisebb a hibakockázat is.

A klímakutató szerint a legfontosabb az lenne, hogy az épületeket minél kompaktabban helyezzük el a rendelkezésre álló területen, és ezek mellett minél nagyobb nyílt tereket alakítsunk ki a növényzet, illetve a párologtató felület számára. Bár Magyarországon is találunk erre példákat, egészen más dimenziókat figyelhetünk meg például Kínában, ahol épülettömbben gondolkodnak: egy lakóparkban 7-8 felhőkarcoló kap helyet, amelyet integrált parktervezés eredményeként egy öntözőrendszerrel és szikkasztórendszerrel ellátott fás-bokros terület ölel körül.

„Most már olyan éghajlati viszonyok vannak itthon is, hogy ezeket a megoldásokat nem lehet elkerülni, ez nem luxus, hanem az élhetőséget garantálja a városainkban” – húzta alá Gál Tamás klímakutató a WavinVodcast legújabb epizódjában.