Az egyik legnagyobb hatást az automatizálás az építőiparban fejti ki, ahol a gyorsaság és a költségcsökkentés kulcsfontosságú. Az automatizáció egyik leglátványosabb megnyilvánulása az építőiparban a robotok megjelenése: ezek a gépek egyre több munkafolyamatot képesek kiváltani, ma már falaznak, vakolnak, betonoznak, sőt, akár egész épületszerkezeteket is összeállítanak. A robotok alkalmazása különösen előnyös a monoton, ismétlődő vagy fizikailag megterhelő feladatoknál – miközben pontosabbak, gyorsabbak és kevésbé hibáznak, mint az emberi munkaerő.

Az automatizált rendszerek nagy szerepet játszanak az előregyártó üzemekben is, ahol robotkarok végzik az építőelemek gyártását, összeállítását vagy akár a minőség-ellenőrzést is. Egyes fejlesztések már 3D-nyomtatással is képesek építkezni – például betonszerkezeteket hoznak létre rétegről rétegre –, ezzel forradalmasítva a hagyományos építési technológiákat.

A munkaerőhiányra is megoldás?

A robotizáció nem csupán a gyorsaságról szól, hanem a munkaerőhiányra is választ ad: mivel az építőiparban továbbra is nehéz megfelelő számú és képzettségű szakembert találni, a robotok részben áthidalhatják ezt a hiányt – már ahol erre van mód. A robotok emellett lehetőséget teremtenek arra, hogy az emberi munkaerő értékesebb, kreatívabb és magasabb hozzáadott értéket képviselő feladatokra összpontosítson, például tervezésre, rendszerfelügyeletre vagy innovációra.

Az építőiparban ma már léteznek téglafalazó és betonozó robotok – ezek olyan rendszerek, amelyek automatikusan rakják le a téglákat, gyorsabban és precízebben, mint a munkások. Ott vannak a 3D-nyomtatott épületek, amelyek egyre gyakoribbá válnak, hiszen akár olcsóbbak is lehetnek, és gyorsabban felhúzhatók. Drónokkal, légi felmérések segítségével pontosabb tervezés valósulhat meg, valamint ott vannak még az autonóm építőipari gépek is. Például az önvezető markolók és betonszivattyúk éjjel-nappal is képesek dolgozni, minimális emberi beavatkozás mellett.

Automatizált épületüzemeltetés és karbantartás

De az építőipar mellett általában az ingatlanpiacon is jól jön a digitalizáció. A modern okos épületek nemcsak a használatukban kényelmesebbek és energiahatékonyabbak, hanem az üzemeltetésük és a karbantartásuk is forradalmi változáson megy keresztül. A beépített szenzorok, adatgyűjtő rendszerek és mesterséges intelligencia-alapú vezérlők valós időben figyelik az épület működését, legyen szó hőmérsékletről, páratartalomról, légminőségről vagy éppen az energiafogyasztás alakulásáról.

Az automatizált rendszerek képesek önállóan optimalizálni a fűtés, hűtés, világítás vagy szellőztetés működését, figyelembe véve a külső időjárási körülményeket, a bent tartózkodók számát és adott esetben szokásait is. Ez nemcsak jelentős költségmegtakarítást eredményez, de növeli a komfortérzetet, és csökkenti az épület környezeti terhelését is. A rendszerek folyamatos visszajelzést adnak az üzemeltetőknek, akik így gyorsabban reagálhatnak az esetleges hibákra.

Egy épület karbantartását nézve is elmondható ma már, hogy az egyre inkább proaktív és prediktív: a mesterséges intelligencia-alapú rendszerek előre jelzik, mikor szükséges például egy szűrő cseréje, egy ventilátor tisztítása vagy egy kazán javítása, még azelőtt, hogy az a szűrő, az a ventilátor vagy az a kazán meghibásodna. Ezzel csökkenthető az állásidő, elkerülhetőek a sürgősségi javítások, és hosszabb távon az eszközök élettartama is nő. A jövő okos épületei tehát nemcsak önállóan működnek, hanem önmaguk „egészségét” is képesek felügyelni.

Robotika az ingatlankereskedelemben

A robotika térhódítása itt még nem áll meg, az ingatlankereskedelemben is egyre több területen jelenik meg. Bár a klasszikus, emberi kapcsolatokra építő értékesítési folyamatok továbbra is megmaradnak, a háttérműveletek, az ügyfélkiszolgálás és a marketing egyre inkább automatizálttá válik. A mesterséges intelligencia révén a chatbot-alapú rendszerek képesek az érdeklődők előszűrésére, információk gyors átadására, vagy akár lakások bemutatására virtuális túrák keretében – akár valós időben, távolról is.

A fejlettebb rendszerek amellett, hogy statikus információkat közölnek, képesek a látogatók viselkedése alapján személyre szabott ajánlatokat tenni, vagy akár időpontot foglalni egy valós ingatlanbemutatóra. A mesterséges intelligencia a keresési szokások és preferenciák alapján tanul, így hatékonyabbá teheti a kereslet és kínálat összehangolását.

A nagyobb fejlesztők vagy franchise-hálózatok ma már gyakran alkalmaznak ilyen digitális asszisztenseket a weboldalaikon és mobil alkalmazásaikban. Szintén ide sorolhatók még az okos szerződések – a blokkláncalapú szerződések automatikusan képesek feldolgozni az adásvételi folyamatokat –, vagy épp az AI-alapú értékbecslés, ahol nagy adathalmazok elemzésével pontosabb piaci előrejelzések készíthetők.

Bár humanoid robotok még ritkán vesznek részt személyes bemutatókon, Japánban és az Egyesült Államokban erre is volt már példa: robotok fogadták az ügyfeleket bemutatóterekben vagy okos otthonokban. Ezek a megoldások egyelőre inkább figyelemfelkeltő marketingfunkciót töltenek be, de az automatizált ingatlanmarketing és ügyfélkapcsolat-kezelés gyors fejlődése is azt mutatja, hogy a robotika az értékesítés és a vásárlói élmény szerves részévé válhat már a közeli jövőben.

Robotok a bérlakáspiacon: automatizált adminisztrációtól a lakáskezelésig

A bérlakáspiac hatékonysága és jövedelmezősége egyre inkább azon múlik, hogy a tulajdonosok és az üzemeltetők milyen mértékben képesek digitalizálni és automatizálni a folyamataikat. A robotika – legyen szó fizikai vagy szoftveres megoldásokról – egyre hangsúlyosabb szerepet kap a bérbeadás, az üzemeltetés és az ügyfélkezelés területén is.

Az okos algoritmusok és automatizált rendszerek segítségével ma már nemcsak hirdetéseket lehet kezelni, hanem bérleti szerződéseket generálni, online hitelesíteni, számlákat kiállítani és késedelmi értesítőket küldeni – akár emberi beavatkozás nélkül is.

Az ilyen folyamatautomatizáló rendszerek egyre több ingatlankezelő cégnél jelennek meg, különösen ott, ahol több száz vagy ezer lakás kezeléséről van szó. Ezek a „digitális asszisztensek” fáradhatatlanul végzik az ismétlődő feladatokat: figyelik a bejövő bérleti díjakat, kezelik a karbantartási igényeket, automatikusan frissítik a lakásportfólió adatait, és akár lakókkal történő kommunikációt is menedzselnek előre beállított szabályok alapján.

A fizikai robotika is megjelent – igaz, még inkább kísérleti jelleggel. Egyes országokban, például Japánban és Dél-Koreában már tesztelnek olyan épületen belüli robotokat, amelyek kiszállítják a postát vagy a karbantartáshoz szükséges eszközöket, sőt, egyszerű javítási feladatokat is ellátnak.

Ugyanilyen fontos az épületgépészeti rendszerek automatizálása: a robotizált érzékelők és vezérlők már képesek figyelni a kazán működését, a légkondicionáló rendszer teljesítményét vagy éppen a vízfogyasztást – és jeleznek, ha beavatkozás szükséges.

A bérlakásszektor digitalizációja és a robotika alkalmazása különösen a nagyobb portfóliót kezelő szereplők számára kínál versenyelőnyt, de a kisebb ingatlantulajdonosok számára is egyre több könnyen elérhető, felhőalapú megoldás létezik. A jövő bérlakás-üzemeltetője nem feltétlenül egy ember, hanem egy adatvezérelt rendszer lesz, amely mindig pontos, gyors, és sosem felejt el egy e-mailt elküldeni vagy egy számlát időben kiállítani.

Mégis mik lehetnek a robotika árnyoldalai?

Bár a robotika és az automatizáció az ingatlanpiac minden szegmensében látványos fejlődést hoz – és már hozott is –, a technológiai áttörések új kihívásokat is teremtenek, különösen humán, gazdasági és szabályozási szinten. A legnagyobb kérdés talán az, hogy milyen hatással lesz mindez a munkaerőpiacra.

A robotok és szoftveralapú rendszerek kiszoríthatják a rutinfeladatokat végző dolgozókat, miközben új, technológiaorientált szerepköröket hoznak létre. 

Azaz egyes munkakörök megszűnhetnek, míg új szakmák születhetnek, például a robotkarbantartás vagy az AI-vezérelt ingatlanmenedzsment terén, ehhez azonban új készségekre és folyamatos képzésre lesz szükség. Tehát a hangsúly így egyre inkább az átképzésen, a digitális kompetenciák fejlesztésén lesz, leginkább azoknál a szereplőknél, akik lépést szeretnének tartani az új folyamatokkal.

Szabályozási szempontból is új helyzet áll elő. Mi történik, ha egy robot rossz adatok alapján hibás döntést hoz, vagy ha egy AI-alapú rendszer mégis nem várt módon elrontja a bérleti díjak számítását, szerződéseket generál hibásan? Jelenleg a jogi környezet nem teljesen felkészült az ilyen esetek kezelésére. A felelősség kérdése – hogy a gyártót, a szolgáltatót vagy az ingatlantulajdonost terheli-e a következmény – gyakran szürke zónában marad, a szabályozásnak tehát alkalmazkodnia kell az új technológiai realitásokhoz.

A robotizáció gazdasági és pénzügyi hatásai is egyre jobban kirajzolódnak. Az építőipari és ingatlanpiaci automatizálás hosszú távon csökkentheti az ingatlanárakat és az építési költségeket, ugyanakkor a kezdeti beruházások magas költségei miatt sokan még óvatosak e technológiák bevezetésével. Az új üzleti modellek, például az AI-alapú ingatlanpiaci predikciók, vagy az önállóan üzemelő, teljesen automatizált épületek azonban hatalmas növekedési potenciált rejtenek magukban.

Emellett a magas kezdő beruházási költségekről sem szabad megfeledkezni, amelyek különösen a kis- és középvállalkozások számára jelentenek belépési korlátot. Egy automatizált gyár, egy komplex digitális bérbeadási rendszer vagy egy robotizált karbantartó egység bevezetése komoly kezdeti ráfordítást igényel – és a megtérülés gyakran csak hosszú távon realizálódik.

Ugyanakkor a hosszú távú jövőkép biztató: a robotika és az automatizáció nem az ember helyét veszi át, hanem a munkavégzés módját alakítja át. Az ingatlanpiaci szereplők számára ez lehetőséget jelent: hatékonyabb működésre, pontosabb döntésekre és jobb ügyfélélményre. A robotizáció továbbá nemcsak az építésben és az üzemeltetésben hoz változást, hanem az urbanisztika jövőjét is befolyásolja, hiszen a technológiai innovációk újfajta városi struktúrákat és építészeti megoldásokat eredményezhetnek.

A robotika tehát teljesen átformálhatja az ingatlanpiacot is, amely az innovációk gyorsulásával egy teljesen új működési modellre állhat át, és a következő évtizedben akár radikálisan megváltoztathatja annak dinamikáit.

A cikk szerzője Károly Gábor, és eredetileg a 2024/25-ös Ingatlan Évkönyvben jelent meg, amelyet most teljes egészében elolvashat az Economx.hu-n.

Kapcsolódó