Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elöljáróban annyit, hogy a budai Körszálló a II. Kerületi Önkormányzat által elrendelt helyi építészeti védettséget élvezi, miközben az eredeti épületet lebontották.
Az új ingatlan a védettségnek megfelelő karakterisztikával épül újjá, vagyis az új létező a már nem létező eredeti ingatlan jegyeit fogja viselni.
Roppant érdekes abszurd helyzettel van dolgunk, miközben filozófiai értelemben ontológiai síkra is terelhetnénk a témát, az egzisztencialista filozófia nagyágyúja, Heidegger is örömmel egészítené ki lételméletét ezzel a különleges szituációval.
Egyébként a helyzet arra is rávilágít, hogy az épített örökség és értékek nem csupán az anyagi világban érvényesülnek, vagyis megérinthetem, megfoghatom az adott létező ingatlant, hanem eszmei értelemben is értelmezhető, hogy az adott ingatlan karaktere, formavilága és akár több évszázados múltja, történelemformáló szerepe, társadalmi és kulturális hatása hogyan érvényesül.
Ugyanez a kettőség érvényesül már évtizedek óta Magyarországon a térdig érő várak visszaépítésével kapcsolatban, ahol szintén pro és kontra antagonisztikus ellentétek feszülnek, vagyis a megőrzésnek és a műemlékvédelemnek több rétegét is megkülönböztethetjük.
Statikai problémák
De térjünk vissza a realitásokhoz! A Market Csoport szerette volna megújítani a Szrogh György által tervezett, 1967-ben átadott Körszállót, miközben a funkcióváltást követően hotel helyett lakóház lett volna The Icon by Marriott Residences Budapest néven.
A beruházás kezdetén nem tervezték az egész épületet megsemmisíteni, a lepényépület és a torony alsó négy szintjének megtartásával számoltak, azonban a bontás során elvégzett részletes mérések – köztük az altalaj számítógépes modellezése és a mélytalaj-szondázás – kimutatták, hogy a 60 éves toronyépület az évtizedek alatt enyhén megdőlt.
A hatvanas évekbeli betontechnológia korlátai és az állagromlás miatt a régi váz megtartásával a hosszú távú statikai stabilitást nem lehetett volna felelősen garantálni.
A precíziós számítógépes krízismodellezés során a szerkezet földrengés-érzékenysége és tetőponti kilengése olyan kritikus kockázatot mutatott, amely mellett a teljes szerkezetcsere maradt az egyetlen szakmailag felelős megoldás, tájékoztatta az Economx-et a Market Csoport.
Hozzátették, hogy a bontási tervek módosítását az illetékes hatóságokkal egyeztették és az építési engedély is módosításra került. Nem mellékesen a torony melletti lepényépület több eredeti, értékes falszakaszát és részletét megóvták, amelyek az új épület szerves részét képezik majd.
Így akarják megőrizni a múltat
Ma már hűlt helye van az eredeti toronynak, azonban a fejlesztő a teljes újjáépítés során ugyanazt az ikonikus formát és városképi megjelenést kívánja megőrizni, miközben a beruházás a 21. századi műszaki követelményeknek maximálisan megfelelve valósul meg.
Külön érdekesség, hogy az építészeti rekonstrukciót a KÖZTI dolgozta ki, amely az eredeti épületet is tervezte az 1960-as években értelemszerűen más munkatársakkal.
A koncepció fókuszában a jellegzetes kör alaprajz és a városképi sziluett megőrzése áll, ötvözve azt a hosszú távon fenntartható, A+ energetikai besorolású, megújuló energiára épülő rendszerekkel. A megújulás a közvetlen környezetre is kiterjed: a felszíni parkolást modern mélygarázs váltja fel, a felszabaduló területen pedig rendezett zöldfelületek és új gyalogos kapcsolatok jönnek létre.
A Market Csoport tájékoztatása szerint jelenleg az alapozási- és szerkezetépítési munkák zajlanak. A toronyépület 2027 végére éri el a szerkezetkész, zárt homlokzati állapotot, a projekt teljes befejezése pedig 2028 májusában és júniusában történik meg.
Emellett számos közösségi funkció is kialakításra kerül, így újjáépítik a környező gyalogos útvonalakat, köztük a Lorántffy Zsuzsanna lépcsőt, a megmaradó lepényépület-részben pedig olyan nyilvános funkciókat terveznek kialakítani, mint a környéken élők számára is elérhető kávézó és delikátesz.
Hatalmas a felháborodás
Azonban a budai Körszálló lebontásának híre hatalmas felháborodást váltott ki, hiszen a főváros egyik legikonikusabb, modernista építészeti emlékéről van szó. A műemléki védettség alatt álló, henger alakú épületet sokan Budapest jelképének tekintették, így a munkálatok megkezdése lakossági és szakmai tiltakozáshullámot indított el, sőt, a II. kerületi önkormányzat is komoly bírálatokat kapott a fejlesztéshez igazított helyi szabályozás miatt.
Nagy Eszter, II. kerületi független önkormányzati képviselő egy lakossági fórumot is összehívott június végén, ahol két építész, Váradi Gábor és Vincze László elemezte a kialakult helyzetet. Vincze László elmondta, hogy az eredeti épület tervezője a KÖZTI volt, amely most egy új, az eredeti épület karakterjegyeit részben visszaidéző épületet álmodott meg. Ugyanakkor az épület, folytatta az építész, továbbra is értelmezhetetlen módon helyi védettség alatt áll, miközben az Értéktárban leírt építészeti értékek teljesen megsemmisültek. Ezek az értékek a megvalósult épülethez kapcsolódtak, nem önmagukban egy geometriai formához.
Váradi Gábor pedig a lakossági fórumon hangsúlyozta, hogy a XX. század második felének építészeti öröksége sajátos helyet foglal el a műemléki és helyi értékvédelmi gyakorlatban. Az ilyen épületek jelentősége sok esetben kevésbé nyilvánvaló, mint a történeti korok gazdag díszítésű alkotásaié. Értékük a térszervezésben, az épülettömegek viszonyában, a szerkezeti rendszerben, az anyaghasználatban és a városszövetben betöltött szerepükben jelenik meg.
Ennek feltárása külön szakmai munkát igényel, ezért váltak az elmúlt évtizedekben meghatározóvá az értékvizsgálatok és örökségvédelmi dokumentációk. A Körszálló helyi védelmének elrendelésére is ilyen szakmai vizsgálatok alapján került sor 2020-ban. Majd hozzátette, hogy a korábbi értékvizsgálat a hengeres torony és a lépcsőző lepényépület együttes tömegkompozícióját, az eredeti szerkezeti rendszert, a belső térszerkezetet, az anyag- és felülethasználatát, a funkcionális kialakítást és az épület városképi szerepét jelölte meg megőrzendő értékként. A védelem ezekhez a konkrét épület építészeti tulajdonságaihoz kapcsolódott.
Új helyzetben
A két építész egyetértett abban, hogy a helyi védettség fenntartásának szakmai indokai megszűntek, mert a védelem tárgyát képező eredeti épület már nem létezik. A jogszerű állapot megvalósítása érdekében a HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) kivételes előírásainak felülvizsgálata is szükséges, mivel azok eredetileg a meglévő helyi védett épület helyreállítására készültek. Hozzátették, hogy a településkép védelméről szóló 45/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelet módosítását 2024 decemberében fogadták el.
Ez a rendeletmódosítás teremtette meg azt a szabályozási keretet, amelyre az engedélyezési eljárás épült. Szerintük a II. kerületi önkormányzatnak meg kell szüntetnie a megszűnt helyi védett épület védelmét, és felül kell vizsgálnia a Körszállóra vonatkozó kivételes HÉSZ-előírásokat. Ha a kerület továbbra is ilyen léptékű beépítést kíván ezen a telken, annak egyértelmű építésjogi alapját új szabályozással kell megteremteni.
A beruházó kérdésünkre elmondta: „természetesnek tartjuk, hogy egy ilyen ikonikus épület újjáépítése a szakmai párbeszéd mellett kérdéseket generál a helyi közösségben is. A beruházás minden eleme jogilag és szakmailag alátámasztott, az Országos Építészeti Tervtanács által is támogatott keretek között zajlik. A projekt lényege éppen az értékmentés, hiszen az épület jellegzetes henger formáját és sziluettjét az eredeti tervezőiroda, a KÖZTI bevonásával őrizzük meg, tisztelegve így annak emléke előtt. Bízunk benne, hogy a környék lakói is érzékelni fogják, hogy a fejlesztés nyomán a városrész jelentősen felértékelődik.”
