A legfrissebb gazdasági programtervek szerint célzott adójóváírás bevezetésével csökkentenék a mediánbérnél kevesebbet keresők adóterhét. Bár a KSH legfrissebb adatai alapján a bruttó mediánkereset jelenleg 609 ezer forint, a kormányzat 625 ezer forint körüli összegű felső határt említett. Aki ennél kevesebbet keres, annak a személyi jövedelemadója a jelenlegi 15 százaléknál alacsonyabb lehet, a minimálbér esetében 9 százalékra mérséklődne.
Ez a 6 százalékpontos csökkenés közvetlenül a nettó fizetést növeli meg: egy minimálbéres munkavállaló esetében például havi 20 ezer forint (évi 240 ezer forint) pluszt jelent, míg 500 ezer forintos bruttó bérnél körülbelül évi 120 ezer forint marad majd pluszban az adózónál.
Ezzel párhuzamosan a kormány másik deklarált célja a családi pótlék összegének megduplázása. Ez az intézkedés hosszú évek óta változatlan alapösszegeket emelne a duplájára, ami szintén közvetlen, kiszámítható készpénztöbbletet jelent a gyermekes családok havi költségvetésében.
A bankok törvényi kötelezettsége, hogy a hitelbírálat során megvizsgálják, a havi igazolt nettó bevételek mekkora részét fordíthatja az ügyfél hiteltörlesztésre. Ezt a korlátot hívják Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutatónak (JTM). A Magyar Nemzeti Bank által meghatározott adósságfék-szabályok elsődleges célja a lakosság túlzott eladósodásának megakadályozása.
A JTM-szabály szerint 800 ezer Ft alatti havi nettó jövedelem esetén – amennyiben a lakáscélú jelzáloghitel kamatperiódusa legalább 10 év, vagy a futamidő végéig fixált – a havi törlesztőrészlet maximum a rendszeres nettó jövedelem 50 százalékát érheti el.
Így például egy olyan lakáshitel-hitelfelvevő, aki egyedülállóként a mediánbér alatt, havi bruttó 500 ezer forintot keres, és egyéb hitele nincs: az adócsökkentés önmagában körülbelül 1 millió forinttal növeli meg a maximálisan elérhető lakáshitel összegét.
A hazai banki gyakorlatban a családi pótlékot mint kiegészítő (másodlagos) jövedelmet veszik figyelembe a hitelbírálat során. Ez azt jelenti, hogy önállóan nem alapoz meg egy hitelkérelmet (szükség van mellette elsődleges jövedelemre, például munkabérre), azonban a háztartás teljes igazolt nettó jövedelmét növeli, így a JTM-be teljes értéken beszámításra kerül.
Ha a két intézkedés hatását összeadjuk, akkor egy olyan kétgyermekes család esetében, ahol mindkét szülő a mediánbér alatt keres (például az előző számításunkban is szereplő bruttó 500 000 Ft-ot) az adócsökkentés és a családi pótlék emelése együttesen 46 600 forinttal növelheti meg a háztartás igazolt nettó havi bevételét.
Az 50 százalékos JTM-korlátot alkalmazva ez havi szinten 23 300 forint plusz törlesztőrészlet-vállalást tesz jogilag lehetővé. Egy 20 éves, piaci, fix kamatozású lakáshitel esetében ez nagyságrendileg 3 millió forinttal nagyobb felvehető hitelösszeget jelenthet.