A lassulás Budapesten még szembetűnőbb: a márciusi 13,7 százalékos éves drágulást áprilisban már csak 10,9 százalékos emelkedés követte. Sőt, a havi lakásárnövekedés a márciusi 1,1 százalékról áprilisra 0,1 százalékos csökkenésbe fordult át – derül ki az ingatlan.com lakásárindexéből.
„Könnyen lehet, hogy hamarosan az éves drágulás Budapesten 10 százalék alá kerül, ami rendkívüli fejleménynek mondható, hiszen utoljára 2024 novemberében volt ilyen alacsony a fővárosi áremelkedés éves tempója. Az elmúlt hónapok kereslet-kínálati változásai alapján várható volt, hogy jelentősen lassulni fog a lakásdrágulás intenzitása” – mondta Balogh László a friss adatokról.
Az árváltozási dinamikából viszont az is kiderül, hogy lényegében kettészakadt az ország lakáspiaca: Budapesten az Otthon Start program 1,5 milliós négyzetméterárkorlátja októbertől kezdve megfogta az áremelkedést. A fővároson kívül és a kisebb településeken viszont jóval nagyobb tempóban emelkednek a lakásárak, mivel ezeken a helyeken a piaci árszintek és a kamattámogatott hitelek négyzetméterárainak felső korlátja között még óriási a mozgástér.
Áprilisban továbbra is Pest vármegyében volt a legerősebb az éves áremelkedés, ott 18 százalékkal haladták meg a lakásárak az egy évvel korábbit. A Közép-Dunántúlon 15,5 százalékos, az Észak-Alföldön 15,2 százalékos, a Dél-Alföldön pedig 15,3 százalékos éves drágulást mutatott az index. A Nyugat-Dunántúlon 14,5 százalékos, a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon egyaránt 14,8 százalékos volt az éves árnövekedés. Budapest 10,9 százalékos mutatója ezzel a legalacsonyabbak közé tartozott.
Mennyiért kínálják a lakásokat május közepén?
Budapesten belül továbbra is a XIII. kerületben van a legtöbb eladó lakás: május közepén majdnem 3700 lakást kínáltak eladásra, a medián négyzetméterár 1,65 millió forintot tett ki. Az eladó lakóingatlanok medián ára pedig 99 millió forint. A legnagyobb választékot nyújtó városrészek között van a VI. és a VII. kerület is, előbbiben a medián négyzetméterár 1,63 millió, utóbbiban pedig 1,5 millió forint, míg az eladási árak esetében 110 és 90 millió forint az eladó használt lakások és házak középértéke. A XI. kerületben 1,67 milliós négyzetméterár és 95,5 milliós eladási ár a jellemző. A legolcsóbb budapesti kerület a XXIII., ahol 901 ezer forintos négyzetméterárral és 89,7 milliós átlagárakkal számolhatnak a vásárlók.
A vidéki nagyvárosok közül Pécsen kínálták eladásra a legtöbb lakóingatlant, amelyek medián négyzetméterára 958 ezer forint. Utána következik a kínálat méretét tekintve Debrecen, ahol 1,11 milliós mediánnal lehet számolni. Majd Szeged és Győr következik 1 milliós, illetve 976 ezer forintos értékkel. A legolcsóbb megyeszékhely Salgótarján 319 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A különbségeket jelzi, hogy a legdrágábbnak számító Debrecen eladó használt lakásainak és házainak az átlagára 79 millió, addig ugyanezekért Salgótarjában csak 20,5 millió forintot kell fizetni.
Mire lehet számítani 2026 hátralévő részében?
Balogh László szerint a következő hónapok izgalmas fordulatokat tartogatnak. „Amíg sok vevő kivár, addig az élet nem áll meg a lakáspiacon. Felállt az új kormányzat, és mára az is kiderült, hogy a lakáspolitika legfőbb alkotóelemei a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek, ezért hatékony döntéshozatali folyamatokra lehet számítani ezen a területen."
Az elmúlt napokban a józsefvárosi önkormányzat is társadalmi egyeztetésre bocsátotta a VIII. kerület airbnb-szabályozási tervét, így a IX. kerület kivételével valamennyi belvárosi városrészben napirendre került a lakáshotelek szabályozásának a kérdése.
Mindezeken felül májusban az eladó lakásokra és házakra érkező telefonos érdeklődések is kimozdultak az áprilisi mélypontról, vagyis elmondható, hogy a kereslet is élénkült. Összességében tehát az idei második félév lakáspiaci szempontból jóval élénkebb és izgalmasabb lehet az elsőnél.