A 2026-os országgyűlési választások közeledtével a lakhatási kérdés központi témává vált, különösen a lakásárak és az energiaköltségek emelkedése miatt, illetve az energiabiztonságot a közel-keleti konfliktus még inkább reflektorfénybe állította. Ráadásul az elmúlt években nem csak az Európai Unióban, de hazánkban is előtérbe került a lakhatási válság. Ez utóbbit a pártok eltérően ítélik meg, egyesek szerint korlátozott a probléma, mások szerint csaknem a teljes lakosság harmadát érinti.
Az Európai Unió szerint a lakhatási válság akkor következik be, ha az ingatlanárak és a bérleti díjak növekedése tartósan és jelentősen meghaladja a jövedelmek emelkedését, ezáltal a társadalom széles rétegei számára kevésbé megfizethetővé válik a biztonságos és megfelelő minőségű lakhatás. Lakhatási költségtúlterheltségről (housing cost overburden) beszélünk, ha egy háztartás a jövedelmének több mint 40 százalékát költi lakhatásra (bérleti díj, hitel, rezsi, közös költség).
A pártok programjai és ígéretei különbözőképpen viszonyulnak a lakhatáshoz, illetve a lakhatási válsághoz, valamint a lakáspolitikai szempontokhoz. Míg a Fidesz a saját tulajdonú ingatlan megszerzését preferálja hiteltámogatásokkal, illetve felújítási programokkal, addig az ellenzéki pártok inkább a bérlakáspiaci reformokban és az energetikai korszerűsítésben látják a megoldást.
Magántulajdon
A Fidesz-KDNP kormányzati stratégiája továbbra is az otthonteremtést a családtámogatási rendszerekkel ötvözi, hiszen alapvetően a magántulajdont tartják prioritásként, ami tradicionális értelemben a magyar ingatlanpiac meghatározó ismérve. Az elmúlt 10 évben a magyar lakáshitel-támogatások bőkezű családtámogatási rendszerré váltak (CSOK. Babaváró), majd átalakultak kedvezményes kamatozású lakáshitelekké (CSOK Plusz, Otthon Start).
2019–2022 között a CSOK mellett érkezett a Babaváró hitel és a Falusi CSOK, majd az elmúlt években a korábbi támogatási formák egy részét megszüntették vagy új formára cserélték. Így 2024-től a CSOK csak kistelepüléseken maradt meg (Falusi CSOK), majd 2024-ben bevezették a CSOK Pluszt, amely új megoldásként kedvezményes kamatozású lakáshitelt jelentett. 3 százalékos kamattal akár 15–50 millió forintnyi hitelt is kaphatunk gyermekvállaláshoz kötve, sőt, a gyermekek után tartozáselengedés is lehetséges.
Most az Otthon Start Program a zászlóshajó projekt a lakástámogatási ökoszisztémában, amely 2025-től segíti elsősorban az első lakást vásárlókat alacsonyabb önerővel és 3 százalékos fix kamattal maximálisan 25 éves futamidővel és 50 millió forintos kölcsönösszeggel. A programot folyamatosan finomhangolják, többek között 2026-tól kiterjesztették a külterületi lakóingatlanokra is. Emellett továbbra is él a CSOK Plusz, a Falusi CSOK és a Babaváró.
Bérlakásokat kellene építeni
A Tisza Párt a választási dolgozatán belül a „Wekerle Sándor Bérlakásépítési és Otthonfejlesztési Programban” kijelenti, hogy olyan lakhatási rendszert szeretnének kialakítani, amelyben megdupláznák a lakásépítések számát, szociális és piaci alapú bérlakásépítési és lakásszövetkezeti programot indítanának, több tízezer új bérlakást építenének. Állami felújítási programot indítanának a komfort nélküli és félkomfortos ingatlanok teljes körű felújítására, emellett energetikai korszerűsítési programra is szükség volna, így egy panelprogram keretein belül nagyszabású épületfelújítási programot indítanának.
Céljuk, hogy az évtized végére senkinek se legyen az állandó lakhelye komfort nélküli, és tíz éven belül a hazai lakásállomány 25 százalékánál jelentősen javítanák az energiahatékonyságot. Elsőbbséget biztosítanának az egyszülős családoknak a bérlakás-programokban és a lakhatási támogatások rendszerében. De az ingatlanfejlesztőket is bevonná a közösségi lakásállomány növelésébe és az infrastruktúra fejlesztésébe. Ezzel párhuzamosan a fiatalok számára a kollégiumi férőhelyek 50 százalékos bővítését, az időseknek pedig 20 ezer új, korszerű nyugdíjasotthoni férőhelyet ígérnek.
A Tisza Párt szerint a lakhatás alapfilozófiája nem a saját lakás szerzésének mindenhatóságára épül, vagyis a bérlés nem csupán átmeneti túlélési forma, amíg nem tudunk saját ingatlan vásárolni, hanem életpálya-opcióként is értelmezhető. A Z generáció preferenciáit alapul véve a lakásbérlés fontos eszközzé válhat, hogy a fiatalabb generációk életszemléletét támogassa. Emellett a terv kiemelt figyelmet fordít az adósságcsapdába került családokra is: állami kézbe vennék a végrehajtást, és települési szintű adósságkezelési rendszert építenének ki a lakhatási biztonság garantálásához.
A szegénység ellen
A Demokratikus Koalíció (DK) lakhatási programja a lakhatást alapvető emberi jogként definiálja, és a jelenlegi, elsősorban hitelalapú rendszert egy széles körű állami és önkormányzati szerepvállaláson alapuló modellel váltaná fel. Évi 10 ezer új önkormányzati bérlakás építését irányozzák elő, kiemelt figyelmet fordítva a szociális szempontokra, valamint a fiatalok számára létfontosságú kollégiumi férőhelyek bővítésére Budapesten és vidéken.
A lakhatási költségek csökkentése érdekében bevezetnék az ingyenes közműminimum intézményét, amely garantálná a létfenntartáshoz szükséges alapvető víz-, áram- és gázmennyiséget mindenki számára, miközben a rászorulóknak ingyenes tüzelőt és internet-hozzáférést is biztosítana. Ez a rezsiköltségek csökkentése mellett a digitális esélyegyenlőséget is célozza, összekapcsolva a szociális biztonságot a modern információs társadalom elvárásaival. Emellett a családi pótlék duplázását és a szociális transzferek inflációkövetését ígérik, hogy a lakásfenntartási költségek ne okozzanak elszegényedést.
Az energetikai korszerűsítés részeként öt év alatt 1,5 millió ingatlan – köztük panelek, társasházak és családi házak – mélyfelújítását tennék lehetővé uniós forrásokból. A szigetelést, nyílászárócserét és napelemek telepítését célzó beruházásokhoz akár önrész nélküli támogatást is nyújtanának, jelentősen csökkentve az ország energiafüggőségét és a lakók kiadásait. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatok visszakapnák építéshatósági jogköreiket és megnövelt forrásaikat, hogy helyi szinten küzdhessenek a lakhatási szegénység és a hajléktalanság megelőzése érdekében.
Kártalanítanák a devizahiteleseket
A Mi Hazánk Mozgalom a hangsúlyt nem az új támogatási formákra, hanem a múltbeli sérelmek orvoslására és az állami bérlakásrendszer radikális átalakítására helyezik. A devizahitel-károsultak kártalanítása kiemelt elem, hiszen a Mi Hazánk szerint a lakáspiacot a múltbeli igazságtalanságok rendezésével kell kezdeni. Követelik, hogy a bankok fizessenek teljes körű kártérítést a devizahiteleseknek, emellett azonnali és végleges kilakoltatási moratóriumot szorgalmaznak a devizahitel-csalás áldozatainak.
Emellett a többi ellenzéki párthoz hasonlóan ők is állami bérlakásépítési programot indítanának, hiszen szerintük a piaci alapú hitelrendszer (mint a CSOK vagy az Otthon Start) csak az eladósodást növeli. Nonprofit modell keretein belül profitmentes, állami bérlakáshálózat kiépítését javasolják, ahol a bérleti díj csak a fenntartási költségeket fedezné.
Elsősorban a dolgozó, gyermekes vagy gyermekvállalás előtt álló magyar fiataloknak biztosítanának kedvezményes lakhatást, hogy megállítsák a kivándorlást. Ezzel összefüggésben a támogatásokat és a bérlakáshoz jutást szigorú munkaviszonyhoz és büntetlen előélethez kötnék. Továbbá támogatják a családi házak energetikai függetlenedését, összességében a lakhatás nem üzlet, hanem nemzetstratégiai kérdés.
Megtartanák az önkormányzati lakásokat
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) több dolgozatában is foglalkozik a lakhatással, amelyek alapján fontos elem, hogy megállítsák az önkormányzati ingatlanvagyon felélését. Ezeket a lakásokat felújítás után bérlakásként kell hasznosítani, továbbá a lakatlan épületek közösségi hasznosítása és a lakhatási szegénység enyhítése is szerepel terveik között. Szerintük a lakhatás alapvető jog, ezért támogatják a „lakhatást elsőként” elvét, amely szerint a szociális problémák megoldása ott kezdődik, hogy az egyénnek legyen hova hazamennie.
Támogatják a magántulajdonban lévő, de üresen álló lakások bevonását is egy olyan rendszerbe, ahol az önkormányzat garanciát vállal a bérleti díjra, cserébe a tulajdonos piaci ár alatt adja bérbe a lakást. Ehhez hasonló kezdeményezés a Fővárosi Lakásügynökség is, amely szociális alapú megközelítést alkalmaz a lakhatásra vonatkozóan. Továbbá követelik, hogy szűnjön meg a „baráti” értékbecslők gyakorlata, és minden ingatlaneladás legyen nyilvános és piaci alapú. Összességében a céljuk a lakhatási költségek csökkentése, az energiahatékonyság növelése és a kilakoltatások elleni érdemi védelem.
