A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2026 februárjában összesen 245,5 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket, azon belül az Otthon Start Program 178 milliárd forinttal járult hozzá a februári volumenhez, és a 2025. szeptemberi indulása óta már összesen 958 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket.
A konstrukció lényege, hogy az állam kamattámogatással biztosítja: az ügyfelek által fizetett kamat legfeljebb 3 százalék marad akár a teljes, maximum 25 éves futamidő alatt. Ez a jelenlegi piaci környezetben jelentős előnyt jelent, hiszen a piaci lakáshitelek kamata ennél érdemben magasabb, így a havi törlesztőrészlet is jóval nagyobb lehet.
A bizonytalanság abból fakad, hogy a jogszabály szerint a kölcsön ügyleti kamata a kamattámogatás időszaka alatt ötévente módosítható. Ezt sokan úgy értelmezik, hogy a hitel kamata is változhat.
„Bár az Otthon Startot fix 3 százalékos lakáshitelként is emlegetik, sokakban felmerül a kérdés, hogy az akár 25 éves futamidő alatt változhat-e ez a kamat. Ez a bizonytalanság egy, a kormányrendeletben szereplő megfogalmazásból ered, amely szerint a kölcsön ügyleti kamata a kamattámogatás időszaka alatt ötévente módosítható. Fontos azonban, hogy ez a rendelkezés az ügyleti kamatra vonatkozik, nem pedig arra a kamatra, amelyet az ügyfél ténylegesen fizet. A két fogalom között lényeges különbség van” – magyarázza Garam Dániel, a money.hu hitelszakértője.
Az Otthon Start hitel esetében a bank által meghatározott ügyleti kamatból az állam kamattámogatást biztosít, így alakul ki az ügyfél által fizetett kamat, amely legfeljebb 3 százalék lehet.
Ez azt jelenti, hogy az ötévente történő kamatmódosítás elsősorban azt befolyásolja, mekkora támogatást fizet az állam - nem pedig azt, hogy mennyit fizet az ügyfél.
Emelkedő kamatkörnyezetben a támogatás nő, csökkenő kamatoknál pedig mérséklődhet, miközben a hitelfelvevő törlesztőrészlete változatlan marad, amennyiben a jogosultsági feltételek teljesülnek.
