Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lakhatási válság, a magántulajdon kontra bérlakás kérdésköre már bekerült a magyar köztudatba is, ugyanígy civil szervezetek tematizálják a szociális lakások kérdését a lakhatási szegénységgel együtt. Ráadásul a hátrányos helyzetűek lakhatásának megoldása nem csupán egy konkrét otthon meglétét jelenti, hanem annak hosszú távú fenntartása is alapvető cél. Itt jön képbe a hátrányos helyzetűek életvezetési nehézsége, vagyis a mindennapokban boldogulás és a megfelelő életkörülmények megteremtése összefügg a lakhatási problémáikkal is.
Ma Magyarországon az önkormányzati tulajdonú lakások volumene nem éri el a százezret, hiszen a rendszerváltás után több hullámban értékesítették azokat, és ezek kis részét tekinthetjük csak szociális bérlakásnak. Szakértői becslések szerint ugyanakkor több százezer háztartásnak lenne szüksége szociális bérlakásra, így a jelenlegi kínálat messze elmarad az igényektől.
Azonban ezek építése alapvetően hiányzik az állami lakáspolitikából, hiszen mások a kormányzati prioritások, amelyek mentén megvalósulnak az otthonteremtési programok. Jelenleg új szociális bérlakások kialakítására kisebb projektek és civil kezdeményezések keretében kerül sor. Most fókuszáljunk két projektre, amelyek közül az egyik vidéken a hátrányos helyzetű településeken kínál otthonokat, míg a másik Budapesten kísérleti jelleggel valósul meg. Ki tudja, talán ezek lesznek majd egy nagyobb átfogó program mintaelemei.
Hátrányos helyzetű régiók
Vidéken a Felzárkózó települések programot (FETE) a Magyar Máltai Szeretetszolgálat koordinálja, amelynek során az ország legszegényebb hátrányos vagy halmozottan hátrányos településein régi házakat újítanak fel, és szociális bérlakásként adják ki a rászoruló családoknak. A kormány által 2019-ben indított program kezdetén 31 településen kezdődött meg a munka civil és egyházi szervezetek bevonásával.
Azóta fokozatosan bővítették a lehetőségeket, és 2025-re már 300 hátrányos helyzetű települést vontak be, amelyeket szociális és gazdasági mutatók alapján választottak ki, mert ezek a falvak önerőből nem tudnának kitörni a tartós leszakadásból. Csaknem harminc megvalósító szervezet részvételével eddig már több mint száz lakás készült el, és további ingatlanokat alakítanak át számos településen.
A fejlesztések alapja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat úgynevezett „Jelenlét” programja, vagyis egy olyan szociális módszertan, amely az intézményi segítségnyújtás helyett a tartós, személyes jelenlétre és a helyi közösségbe való beágyazódásra épít a leghátrányosabb helyzetű településeken.
A modell lényege, hogy a szakemberek együtt élnek a problémákkal, így a bizalomra alapozva, az egyéni igényekhez igazodva tudnak komplex megoldásokat nyújtani a mélyszegénység felszámolására. Ennek részeként a FETE valójában egy komplex felzárkóztatási program, vagyis nem csupán otthont biztosítanak a rászorulóknak, hanem életvezetési mentorálást is végeznek a szakemberek, hogy az ott élők hosszabb távon fenntartható módon tudják kezelni a kapott ingatlanokat.
A program több területet érint: a gyermekek korai fejlesztését, oktatási és egészségügyi segítséget, foglalkoztatási programokat, lakhatási beavatkozásokat és közösségfejlesztést. A cél az, hogy hosszabb távon javuljanak a települések életkörülményei, csökkenjen a mélyszegénység, és nőjön a helyi foglalkoztatás.
Kritikák
A FETE ma Magyarország egyik legnagyobb szociális felzárkóztatási programja, azonban ez egy hosszú távú folyamat, vagyis évtizedek alatt láthatjuk majd a munka gyümölcsét, rövid távon inkább tűzoltásnak tűnik. Ráadásul a projektekben megvalósuló programok nem tudják lefedni a több milliós tömeget, akik hátrányos helyzetűeknek tekinthetők.
Emellett bár a program sok helyen fejleszti a helyi jólléti szolgáltatásokat, nem képes átfogóan és érdemben kezelni a mélyszegénység strukturális okait, például a munkaerőpiaci lehetőségek hiányát vagy a regionális gazdasági különbségeket. Sokan azt is nehezményezik, hogy a program erősen civil és egyházi szervezetekre épít, miközben az állami intézményrendszer – például az oktatás vagy a szociális ellátás – mélyebb reformja elmarad.
Egyes szakértők szerint a FETE nem érinti a lakhatási problémák gyökereit, így például a pár száz otthon megteremtése nem helyettesítheti a szociális bérlakásokat, amelyek nagy volumenben hiányoznak, illetve a rossz minőségű vidéki lakásállományt sem tudják minőségi szintre emelni. Sőt, a lakhatási és felzárkóztatási programok egy része – bár jelentős pénzt költ rájuk az állam – gyakran nem éri el a legszegényebb háztartásokat, mert a feltételek vagy az adminisztráció túl bonyolultak.
AHA, azaz egy budapesti program nyomában
De nézzünk körül Budapesten is, ahol a legismertebb az AHA Budapest, azaz az Affordable Housing for All. Ez egy európai uniós támogatással megvalósuló fővárosi lakhatási program, amely abból a problémából indul ki, hogy Budapesten a lakhatási költségek a bérekhez képest magasak, ezért sok háztartás számára a stabil otthonteremtés nehezen elérhető.
A projekt 2024-ben indult el, és a Fővárosi Önkormányzat vezeti több civil és szakmai partnerrel együttműködésben. A projekt célja nemcsak új lakások létrehozása, hanem egy új, hosszabb távon működő fővárosi lakáspolitikai modell kialakítása. Ennek része a szociális bérlakások bővítése, a lakhatási válság megelőzése és a lakhatási támogatások összehangolása. A program egyfajta „városi laboratóriumként” működik, amelyben új megoldásokat tesztelnek.
A projekt egyik fontos eleme a lakhatásvesztés megelőzése, amely a FETE esetében is fontos szempont. Vagyis a rászorulók nem csak hátrányos helyzetük miatt küzdenek a lakhatási lehetőségek hiányával, hanem azért is, mert képtelenek megfelelő szinten menedzselni a saját életüket, így, ha saját otthonhoz is jutnának, sok esetben nem tudják fizetni a rezsit és ismét az utcára kerülnek.
Ennek megakadályozása érdekében létrehoztak egy úgynevezett korai jelzőrendszert, amely a fizetési nehézségeket vagy a kilakoltatás veszélyét igyekszik időben felismerni, vagyis a bérlők még a krízis előtt segítséget kaphatnak. A program másik fontos elemeként 2025 februárjában megnyílt a Fővárosi Lakhatási Iroda, ahol szociális munkások és szakértők segítik a lakhatási problémákkal küzdő budapestieket.
Demo Hub, a mintaprojekt
Az AHA Budapest első mintaprojektjeként jövőre elkészül az úgynevezett Demo Hub, amelynek keretében Újpesten egy használaton kívüli iskolaépületet alakítanak át 26 lakásos, energiahatékony bérházzá. A tervek szerint az első lakók 2027 tavaszán költözhetnek be az új lakásokba.
A Demo Hub tervezését hosszú közösségi folyamat előzte meg. A környék lakói, civil szervezetek és szakemberek különböző fórumokon alkothattak véleményt. A beruházás során a meglévő középület átalakítása ráadásul költséghatékony és környezettudatos megoldással valósul meg, többek között korszerű energetikai rendszert építenek be.
A Demo Hub azonban nemcsak lakóház lesz, hanem egy közösségi tér és tetőkert is, amelyet a környék lakói és az új bérlők közösen használnak majd. A lakásokat olyan családok számára utalják ki, akiknek nincs esélyük a piaci bérlakások megfizetésére. A lakókat szociális szakemberek segíti majd a pénzügyi stabilitás, a rezsiköltségek kezelése vagy a közösségi együttélés tekintetében.
A Demo Hub az AHA Budapest első kézzelfogható eredménye lesz, ahol a főváros tesztelheti az új, megfizethető bérlakás-modell működését és finanszírozási fenntarthatóságát, az eredményeket pedig nyilvánosságra hozzák. Ha pedig a kísérlet sikeres lesz, a főváros további hasonló bérházakat hozhat létre üres középületek vagy kihasználatlan ingatlanok átalakításával, így Budapest hosszabb távon stabilabb és megfizethetőbb lakhatási rendszert alakíthat ki.
