Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Budapest dominálja a magyar lakásépítést, minden harmadik átadott lakás a fővárosban volt a vizsgált időszakban, miközben a város a teljes magyar népesség 18 százalékát teszi ki, vagyis bőven felülreprezentált a lakásépítésekben. De ugyanez elmondható Pest vármegyéről is, ahol a teljes népesség 14 százaléka lakik, viszont az átadott lakások több mint 25 százaléka volt ott. Vagyis összesen a Közép-Magyarország régió majdnem a lakásépítések 60 százalékát tette ki 2025 első kilenc hónapjában, írja elemzésében az OTP Ingatlanpont.
További érdekesség, hogy százezer lakosra vetítve a legtöbb lakás Somogy vármegyében épült, hiszen az ország népességének 3 százaléka mellett az új lakások 6,6 százaléka itt kapott helyet. A másik véglethez tartozik Békés vármegye, ahol a népesség több mint 3 százaléka lakik, miközben a lakásépítések kevesebb mint fél százaléka valósult ott meg országosan. Még inkább alulreprezentált Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol a lakosság több mint 6 százaléka él, miközben csak az összes lakásépítés 0,4 százaléka esett arra a vármegyére.
A toplistától eltekintve azért erőteljesen kirajzolódik egy kelet-nyugati különbség Magyarországon belül, az ország nyugati felében több lakást adnak át népességarányosan. Ez pedig arra utal, hogy lehet valamilyen összefüggés a gazdasági fejlettség, a munkaerőpiaci helyzet és a lakásépítések között. Nem csak a munkanélküliségi ráta, hanem az elérhető jövedelem is különbözik, ez is befolyásolhatja a lakásépítési kedvet. Az építkezésnek ugyanis vannak olyan költségei, jellemzően az alapanyagok ára, melyek nem mutatnak nagy eltérést országon belül.
A havi nettó átlagkereset Budapesten volt a legmagasabb, 573 ezer forint, azt követte Győr-Moson-Sopron vármegye 496 ezerrel, Komárom-Esztergom vármegye 469 ezerrel, majd Fejér vármegye 460 ezerrel. Jogosan vetődhet fel a kérdés, miért marad el lakásépítésben ez a három vármegye az élmezőnytől. Komárom-Esztergom, illetve Győr-Moson-Sopron esetében erre talán lehetne magyarázat a szlovák határ közelsége, ami az átjárhatóság miatt „elszívhatja” a lakáspiaci kereslet egy részét, Fejér vármegye esetében azonban ezt sem lehet felhozni.
Ugyanakkor Kelet-Magyarország vármegyéi azt támasztják alá, hogy kellene, hogy legyen összefüggés a jövedelem és a lakásépítések között, a legalacsonyabb havi nettó jövedelemmel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád vármegyékben ugyanis rendre az országos átlag alatt van a lakásépítések száma.
