Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az talán nem meglepő, hogy a legalacsonyabb munkanélküliséget 2025 harmadik negyedévében három észak-dunántúli vármegyében regisztrálta a KSH. Az álláskeresők arányában Győr-Moson-Sopron vármegye adata a legalacsonyabb, mindössze a népesség 0,78 százaléka keresett munkát szeptemberi adatok szerint. A második legalacsonyabb, 1,24 százalékos arányt Csongrád-Csanád vármegyében mérték, ahol 3,9 százalék a munkanélküliség.
A vármegyében jelenleg is komoly feldolgozóipari beruházások zajlanak, Szegeden például idén indulhat el a termelés a BYD elektromosautó-gyárában, ami odavonzza a munkaerőt a környező vármegyékből is. A KSH adatai szerint a legmagasabb, 8,3 százalékos a munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, ezt követi Nógrád és Somogy.
De vajon a fentiek hogyan függhetnek össze a lakásárakkal?
Az talán nem meglepő, hogy a legmagasabb árakat a NAV 2025-ös forgalmi adatai alapján Budapesten regisztrálták, négyzetméterenként átlagosan 1,2 millió forinttal, azonban a Győr-Moson-Sopron vármegyei átlag az országos vármegyei toplista harmadik helyén áll Somogy és Hajdú-Bihar után, megelőzve Pest vármegyét.
Vagyis látszik összefüggés a két adat között Győr-Moson-Sopron vármegye esetében, azonban a legkisebb munkanélküliségi rátával rendelkező Komárom-Esztergom például csak a középmezőnyben van az árlistán, azaz a korreláció nem mondható szorosnak.
Ugyanerre utal Hajdú-Bihar is, ahol az országos átlagnál magasabb, 5,5 százalékos munkanélküliség mellett a második legmagasabb, 829 ezer forint az átlagos négyzetméterár. Érdekes még Somogy esete, ahol a harmadik legmagasabb, 8 százalékos munkanélküliség a legmagasabb vármegyei átlagárral párosul.
„Somogy vármegye speciális helyzete abból adódhat, hogy a balatoni ingatlanárak jócskán felfelé húzzák a vármegyei átlagot, miközben a munkanélküliség vélhetően más területeken koncentrálódik” – kommentálta a jelenséget Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A munkanélküliség és a lakásárak mennyire függenek össze egy adott vármegye népességszámának változásával?
A 2016 és 2025 között eltelt tíz évben Békés vármegye lakosságszáma esett a legnagyobb mértékben, 10,5 százalékkal, vélhetően összefüggésben azzal, hogy az 5,8 százalékos munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlagot, így pedig nem meglepő, hogy a 362 ezer forintos négyzetméterenkénti lakásár a második legalacsonyabb.
Hasonló figyelhető meg Borsodban is, ahol az ország legmagasabb munkanélküliségi rátája mellett 7,7 százalékkal csökkent a lakosságszám tíz év alatt, az átlagos fajlagos lakásár pedig 407 ezer forint, mindkét mutató hátulról a harmadik helyezést jelenti. Az országban az elmúlt évtizedben csak Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyék lakosságszáma tudott emelkedni, Fejéré pedig stagnált, mindenhol máshol csökkenést láttunk.
Pest vármegye esetében részben a fővárosból az agglomerációba kiköltözők játszhattak ebben szerepet, és Győr-Moson-Sopronnál is elég egyértelmű összefüggés látszik az alacsony munkanélküliséggel és a belföldi vándorlás generálta magas lakásárakkal.
„A belső mobilitás másfél évtizede nagyjából tendenciózusan erősödik, a mostani adatok is arra mutatnak rá, hogy a belső vándorlás keretében az emberek főleg azokba a vármegyékbe törekednek, ahol vannak munkalehetőségek, ez pedig együtt jár a lakásárak erőteljes emelkedésével” – mutatott rá Valkó Dávid.
