Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hauszmann Alajos vezetésével a 19. és 20. század fordulóján építették meg a Királyi Palota északi szárnyát, melynek reprezentatív első emeleti teremsorát (enfilade) a Szent György térről térszinten nyíló főkapun, a fedett fogadóudvaron és a ruhatár előcsarnokon keresztül lehetett megközelíteni, így az itt elhelyezett Munkácsy-termet is, olvasható a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalán.
Az 1904-re elkészült Munkácsy-teremben a dunai oldalon tervezett három ablakból a középső vakablakként szolgált, ide helyezték Munkácsy Mihály Hazafelé című festményét, amelyet 1882-ben festett Colpachon, felesége luxemburgi birtokán. Innen ered a helyiség korabeli elnevezése.
A terem kialakítására Hauszmann Alajos a legkiválóbb magyar iparosokat és mestereket szerződtette. Noha a terem gazdagon díszített stukkókkal, intarziás parkettával és csillárokkal rendelkezett, eredetileg visszafogott, törtfehér színvilágú volt, amelynek látványát az aranyló csillár és falikarok mellett a függönydrapériák és bútorkárpitok aranysárga színe élénkítette, hogy ne vonja el teljesen a figyelmet a Bálteremről, és kiemelje Munkácsy festményének kissé komor, de meleg színeit.
A két világháború közötti felújítások során azonban a stukkódíszeket és a faburkolatok ornamentikáit bearanyozták. A terem a második világháború idején megsérült, de nem égett ki, nem érte el a padlótűz, mint a Királyi Palota délebbi részeit. A csodával határos módon Munkácsy Mihály festménye is átvészelte a pusztítást. A háborút követően azonban az egykori északi szárnyat jórészt lebontották, teljesen átépítették és kibővítették, a háborút átvészelő épületdíszeket eltávolították, hogy az új Munkásmozgalmi Múzeum modern terei számára alkalmassá váljon.
A Nemzeti Hauszmann Program egyik fő célkitűzése, hogy a Budavári Palota épületegyüttese ismét azt az arcát mutassa, amelyet fénykorában, a századforduló idején csodálhattak meg az idelátogatók. A rekonstrukció részeként az északi szárny visszakapja eredeti tömegét, hajdani díszes homlokzatát és mozgalmas tetőzetét, az épület újra átjárható lesz a Szent György tér és a Hunyadi udvar között, valamint a belső terei közül újjászületik a vesztibül, a fedett udvar, a ruhatár előcsarnok és a Munkácsy-terem is.
