BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Reménysugár az irodaházaknak: egyre többen térnek vissza a munkahelyekre

A távmunka alkalmazásának a Covid-19 járvány hazánkban is jelentős lökést adott. A pandémia elmúltával ugyan visszaesés következett be, de az elmúlt két-három évben a home office elterjedtsége a korábbinál jóval magasabb szinten stabilizálódott. 2025 szeptemberében a GKI reprezentatív felmérésének eredménye szerint a munkavállalók 29 százalékának van lehetősége otthonról is dolgozni.

2025. október 10. péntek, 06:47

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A KSH adatai szerint a pandémia első két hulláma hatására egyértelműen nőtt a rendszeresen és az alkalmanként távmunkát végzők létszáma. A csúcspontot az első hullám jelentette, ekkor a távmunkát végzők száma elérte a 700 ezret, szemben a 2019 végi 110 ezerrel. A második hullám csúcsán 600 ezer fő volt érintett. 2022 és 2024 között ez a szám 3-400 ezer fő között alakult. 

A Magyarországon alkalmanként vagy rendszeresen távmunkát végzők aránya (kb. 12 százalék) valamivel kisebb, mint Csehországban, Lengyelországban vagy Szlovákiában, de majdnem kétszer akkora, mint Bulgáriában vagy Romániában. A magyar adat az uniós átlag szűk felét tette ki 2024-ben. Hazánkban 2025 eddig eltelt részében a távmunka elterjedtségét illetően enyhe csökkenő tendencia volt megfigyelhető.

Új felmérés, új eredmények

A GKI a magyar felnőttkorú lakosság egészét reprezentáló ezer fős mintán végzett kutatást a távmunka hazai elterjedtségét vizsgálva. 2025 szeptemberében a válaszadó munkavállalók 29 százalékának van lehetősége otthonról (is) dolgozni. Minden második felsőfokú végzettségű számára adott ez a lehetőség, míg a középfokú bizonyítvánnyal rendelkezőknél csak minden ötödiknek.

Az önálló értelmiségi szakmákban a távmunka előfordulása 80 százalék feletti, de a felsővezetők több, mint fele is érintett. Érdekes különbség alakult ki a verseny- és a közszféra között. Amíg a versenyszférában a beosztott diplomások és az irodai alkalmazottak 71, illetve 43 százaléka dolgozhat legalább időnként home officeban, addig a közszférában ugyanez a két arány 10 és 16 százalék.

A home office gyakorisága a jövedelem emelkedésével lényegében párhuzamosan nő: a legfeljebb havi 200 ezer forint nettó fizetést keresők között elvétve találhatók távmunkában is foglalkoztatottak, míg a havi nettó 700 ezer forint felett keresők körében a home office aránya 60 százalék körüli.

A fiataloknak lételem

Az otthoni munkavégzés igazán a legfeljebb 29 éves munkavállalók körében népszerű, ezek csaknem fele érintett – ebben a korcsoportban a legmagasabb az igény a munka és a szabadidő rugalmas alakítására. A középgenerációkhoz tartozók közül minden negyedik alkalmazott dolgozik távmunkában is. Az ötvenes éveikben járók harmada, míg a hatvan év felettiek csupán ötöde végez munkát otthonról.

Minden negyedik, távmunkában (is) dolgozó csak alkalmanként élhet a home office eszközével. Háromnegyedük viszont rendszeresen alkalmazhatja. A home officeban (is) dolgozók közül minden hatodik egyáltalán nem jár be a munkahelyére, a többieket hibrid formában foglalkoztatják.

A multinacionális vállalatoknál, a nemzetközi szolgáltató központoknál, a bankoknál és az IT-szektorban a nemzetközi gyakorlat és a tehetségmegtartás miatt általában elterjedtebb a hibrid modell. A kisebb hazai cégeknél nagy a szórás – van, ahol engedik a rugalmasságot, mert inkább a költségeken való spórolásra (iroda, rezsi) helyezik a hangsúlyt, máshol viszont fontosabb az ellenőrzési szempont és ragaszkodnak a teljes munkaidős irodai jelenléthez.

Fokozatos visszatérés

A közeljövő meghatározó trendje lehet a fokozatos visszatérés az irodába, de az otthoni munkavégzés szerepe nem tűnik el. Magyarországon a következő 2–3 évben nem az lesz a fő kérdés, hogy marad-e a home office, hanem hogy milyen formában. Az állami és konzervatív szektor visszaszorítja, a multik és tudásalapú cégek megőrzik, és a kompromisszum a heti 1–2 napos otthoni munkavégzést tartalmazó hibrid modell lehet.

A fiatal generációk rugalmasság iránti igénye miatt a home office teljes tiltása hosszú távon nem tartható. Azok a munkaadók, amelyek teljesen megszüntetik a home office-t, sokat kockáztatnak: magasabb fluktuációval, toborzási nehézségekkel, dolgozói elégedetlenséggel nézhetnek szembe.

A jövőben az iroda szerepe is átalakulhat: nem feltétlenül állandó munkakörnyezet jelent, hanem közösségi és együttműködési pont lesz. Ugyanakkor vissza fog épülni az irodai kultúra, aminek több előnye is van: stratégiai meetingek, kreatív munka, ötletroham, csapatépítés, a közösséghez tartozás élménye. A GKI előrejelzése szerint hazánkban a következő két-három évben a távmunka lehetőségét kínáló munkahelyek száma összességében enyhén szűkülhet, de a hibrid modell nem szorul vissza érdemben.

Farkas Tibor
Farkas Tibor
Farkas Tibor ingatlanpiaci szakújságíró, elemző. Évtizedek óta foglalkozik kiadványszerkesztéssel, offline és online weboldalak tartalomkészítésével, korábban többek között az állami és a civil szervezeti szektorban is tevékenykedett. Bölcsészdiploma mellett rendelkezik ingatlanközvetítő és értékbecslő, valamint logisztikai szervező végzettséggel. Több mint másfél évtizede specializálódott az ingatlanpiacra, ahol számos online hírportál és offline kiadvány szerkesztőjeként, újságírójaként tevékenykedett. Többek között az iroda.hu csoport, az ingatlan.com csoport és Az Év Irodája szerkesztőjeként és munkatársaként, illetve az Ingatlan Évkönyv munkatársaként és főszerkesztőjeként is dolgozott hosszú éveken át. Néhány ingatlanpiaci portál, ahol közreműködött korábban: ingatlanmagazin, irodablog, realista. Jelenleg ingatlanpiaci, illetve kripto- és blokklánc-ökoszisztémás szakanyagokat készít.

Ez is érdekelhet