Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A napokban frissítette a KSH a 2024-es belső vándorlásra vonatkozó statisztikáit. Ezek szerint tavaly az egyes vármegyék lakosságának átlagosan 3,8 százaléka mozdult meg valamelyik irányba, ki- vagy beköltöztek az adott térségbe. Érdekesség, hogy 2023 után ezúttal nem Pest vármegye volt a legaktívabb, a 4,8 százalékos arány csak a második helyre volt elég miután Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a lakosság 5,7 százaléka cserélődött ki.
De azért még mindig Pest vármegye a legnépszerűbb költözési célpont, 2024-ben a belső vándorlás eredményeként 5800 fővel nőtt a népessége. A második helyen Győr-Moson-Sopron állt 1500 fős nettó vándorlási egyenleggel, míg a harmadik Fejér volt, ahol több mint 1100 fővel nőtt a lakosságszám emiatt.
Vagyis Pest vármegyéből nem csak sokan költöztek el, hanem a bevándorlás is jelentős volt oda, több mint 42 ezer ember talált ott új lakóhelyet, szemben a 36.500 kiköltözővel. Az talán nem meglepő, hogy Pest vármegyéből tavaly is a fővárosba költöztek a legtöbben, több mint 11 ezren, de ennél is többen, közel 17 ezren Budapestről tették át a lakóhelyüket, vagyis ők mind a Közép-Magyarországi régión belül mozogtak valamelyik irányba.
Összességében egyébként Budapestet 2023-hoz hasonlóan tavaly is többen hagyták el, mint ahányan beköltöztek, 938 fővel csökkent a főváros lélekszáma a belső vándorlás eredményeként.
A legnagyobb nettó elvándorlás Borsodból történt (-2545 fő), de alig maradt el mögötte Szabolcs-Szatmár-Bereg (-2508 fő). A többi vármegyében kisebb, jellemzően néhány száz fős mozgás volt tapasztalható.
A belföldi vándorlást egyébként is nagyon erős Budapest-centrikusság jellemzi, hiszen az összes vármegye esetében megfigyelhető volt, hogy az elköltözők legnagyobb része a fővárost vette célba. A legalacsonyabb ez az arány Tolna vármegye esetében volt (18 százalék), ott a szomszédos Baranya versenyezni tudott Budapest vonzerejével (ugyancsak 18 százalék). Pest vármegyét leszámítva Nógrádból választotta a legnagyobb többség (33 százalék) Budapestet új lakóhelyének, a többi vármegyében ez az arány 23-28 százalék között alakult.
„A belföldi vándorlás 2024-es élénkülése az ingatlanpiac pezsgésével is összefüggésben volt”
– mondta az adatok kapcsán Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont szakembere szerint az Otthon Start kedvezményes hitelprogram ismét jócskán megmozgathatja a piacot, ez pedig a 2025-26-os vándorlási adatokban is megjelenhet majd. A 3 százalékos kedvezményes hitellehetőséggel ugyanis akár olyanok is lakást tudnak vásárolni, akik eddig csak álmodni tudtak erről, így több magyar mozdulhat meg.
