Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Budapesten egyértelműen dominálnak a használt és új többlakásos épületek, valamint a panelek, a legtöbb kerületben családi ház alig cserél gazdát. Sőt, a hetedik kerületben 100 százalékban használt többlakásos épületekben lévő ingatlanok cseréltek gazdát 2024-ben, ami azt jelenti, hogy alig néhány újonnan átadott lakás került eladásra, míg az adottságokból kiindulva családi ház nem cserélt tulajdonost.
A többi belvárosi kerületekben is hasonlóak az arányok, szinte mindenhol 80 százalék felett volt a használt többlakásos épületek forgalma a teljes piacon belül. A külső pesti kertvárosi övezeten belül a XVII. kerületben a legmagasabb, 38 százalékos a családi házak részaránya, és még a XVI. és XXIII. kerületben haladja meg a 30 százalékot, olvasható a KSH által a NAV adataiból feldolgozott 2024-es tranzakciós adatbázisban.
Az új többlakásos ingatlanok súlya a legnagyobb a XXIII. kerületben volt, ahol 27 százalékban ilyen lakások cseréltek gazdát. A XI. kerületben ez az arány 23 százalék volt, míg a XIII. kerületben 20 százalék.
Utóbbi két kerület évek óta élen jár az új projektek építésében, így nem meglepő a szereplésük ezen a listán, Soroksáron azonban nagyjából három évvel ezelőttig szinte nem épült nagyobb beruházás, a lakásépítők csak azóta fedezték fel. Emellett viszonylag kis kerületről beszélhetünk, így akár kisebb tranzakciószám is magasabb arányt tud képviselni – mondta ezzel kapcsolatban Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A panellakások aránya tavaly a XV. kerületben volt a legmagasabb a teljes forgalmon belül, ott három eladott lakásból majdnem kettő ilyen volt. A dobogó második és harmadik fokán pedig a III. és a IV. kerület állnak, ahol az éves forgalom mintegy felét tették ki ezek a lakások.
Vidéken mi újság?
Ha a vidéki nagyvárosokat nézzük, akkor a családi házak aránya Békéscsabán volt a legmagasabb 2024-ben, ott három eladott lakásból egy ebbe a kategóriába esett. A legalacsonyabb Veszprémben volt ez a mutató, ott mindössze az eladott lakások 10 százaléka volt családi ház. Külön kategóriát képvisel az újépítésű családi ház, ami két kivétellel egyik vármegyeszékhelyen sem érte el az 1 százalékos részesedést. Ezért lehet kiugró Nyíregyháza 4,2 százalékos, illetve Székesfehérvár fele ekkora mutatója.
A legtöbb régióközpontban a használt többlakásos épületek uralták a piacot, Zalaegerszegen például ezek adták a teljes forgalom 70 százalékát, Egerben 68 százalékát, míg Szombathelyen 58 százalékát. Ugyanakkor Békéscsabán csupán 12 százalék, Székesfehérváron pedig 35 százalék volt ez az arány.
A panellakások piaci részesedése nagy szórást mutat országszerte. A legmagasabb Békéscsabán volt, ahol 53 százalékban ilyen lakásokat adtak el, de Veszprém, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár és Szekszárd is 40 százalék feletti mutatóval szerepel.
A vármegyeszékhelyeken egyre kisebb súlyt kapnak az újépítésű társasházi lakások, mindenhol visszaesést látunk. 2024-ben csak Kecskeméten haladta meg kissé ezek aránya a 10 százalékot. Öt évvel korábban még volt egy vármegyeszékhely, ahol az új többlakásos épületek piaci súlya a 20 százalékot is túllépte (Szombathely) és nyolc további nagyvárosban 10 százalék felett volt.
„Azért is érdemes megnézni az aktuális trendeket lakástípusok szerint, mert ezek könnyen változhatnak a közeljövőben a most induló Otthon Start program hatására” – emelte ki Valkó Dávid. Budapesten a jó állapotú, kisebb lakások kereslete élénkülhet meg elsősorban, ezek jellemzően a használt többlakásos épületeket és a paneleket jelenthetik. Az újépítésű lakások esetében erős lehet a 1,5 millió forintos maximális négyzetméterár, amivel a főváros egy része már kiesik a körből. Vagyis a kisebb és közepes méretű, költségesebb felújításra nem szoruló lakások piaca élénkülhet.
„A családi házak esetében magasabb, 150 millió forintos értékhatárral indul az Otthon Start, így elsősorban vidéken a jó állapotú házak is felértékelődhetnek a vevők szemében. Emellett a kiemelt beruházássá válás akár néhány nagyvárosban is beindíthatja a fejlesztők fantáziáját, bár eddig Budapesten kívül gyakorlatilag mindenhol ritkának számítottak a 250 lakásos projektek – hangsúlyozta az OTP Ingatlanpont szakembere.
