BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A magyar kormány szerez egy újabb ellenséget: taccsra teszi a kiskereskedelmet

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a köznyelvben „plázastop” néven ismert szabályozás javasolt módosítását, vagyis a 143/2018. Korm. rendelet módosításáról szóló jogszabálytervezetet, amely alapjaiban változtatná meg a 400 m²-nél nagyobb kereskedelmi egységek működésének szabályait.

2025. június 13. péntek, 07:21

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A javaslat értelmében a jövőben minden 400 m²-nél nagyobb kereskedelmi egység esetében új engedélyre lenne szükség tulajdonos- vagy használóváltás esetén, még akkor is, ha az ingatlan kereskedelmi célú hasznosítása nem változik.

Az új jogszabály tehát elfogadása esetén személyhez kötné az engedélyt, vagyis az épület, önálló rendeltetési egység vagy árusítótér eladása esetén az új tulajdonos csak akkor üzemeltethetné tovább kereskedelmi céllal az adott területet, ha ő is megkapja a szükséges engedélyt. 

Ez alól egy hosszú távú bérleti szerződés vagy haszonélvezeti jog alapítása esetén sem lehetne mentesülni, ugyanis a jelenlegi jogszabálytervezet szerint a „használatba adás” után is engedélyköteles lenne a kereskedelmi célú használat folytatása.  

Bár a javaslat nem határozza meg pontosan a ‘használó’ vagy ‘használatba adás’ fogalmát, a rendelet szövegéből arra következtethetünk, hogy az új szabályozás minden 400 m²-nél nagyobb kereskedelmi egység új bérlőjét is érintené

– emeli ki dr. Ódor Dániel, a Taylor Wessing budapesti partnere.

A tervezet egyébként további szigorításokat is tartalmaz. Pontosításra kerül az árusítóterek átalakításának fogalma: az eladótér belső tagolása, például falakkal való leválasztása is engedélyköteles lenne.

Ingatlanjogi szakértők szerint a módosítás komoly hatással lehet a kiskereskedelmi piac működésére, hiszen egy bevásárlóközpont eladása vagy egy 400 m²-nél nagyobb területre új bérlő érkezése új engedélykérési kötelezettségét vonna maga után.

Ez a módosítás gyakorlatilag új alapokra helyezné a kereskedelmi ingatlanok használatát Magyarországon. Az engedélyek személyhez kötése nemcsak adminisztratív terheket róhat az ingatlantulajdonosokra, hanem érdemben lassíthatja a tranzakciókat és a bérbeadást is. A kiszámíthatóság csökkenése különösen elbizonytalaníthatja a külföldi befektetőket, akik stabil és átlátható szabályozási környezetet keresnek

 – összegzi dr. Ódor Dániel.

A társadalmi egyeztetés 2025. június 10-én zárult le, a rendelet végleges szövege vagy esetleges hatálybalépésének időpontja egyelőre nem ismert. 

Farkas Tibor
Farkas Tibor
Farkas Tibor ingatlanpiaci szakújságíró, elemző. Évtizedek óta foglalkozik kiadványszerkesztéssel, offline és online weboldalak tartalomkészítésével, korábban többek között az állami és a civil szervezeti szektorban is tevékenykedett. Bölcsészdiploma mellett rendelkezik ingatlanközvetítő és értékbecslő, valamint logisztikai szervező végzettséggel. Több mint másfél évtizede specializálódott az ingatlanpiacra, ahol számos online hírportál és offline kiadvány szerkesztőjeként, újságírójaként tevékenykedett. Többek között az iroda.hu csoport, az ingatlan.com csoport és Az Év Irodája szerkesztőjeként és munkatársaként, illetve az Ingatlan Évkönyv munkatársaként és főszerkesztőjeként is dolgozott hosszú éveken át. Néhány ingatlanpiaci portál, ahol közreműködött korábban: ingatlanmagazin, irodablog, realista. Jelenleg ingatlanpiaci, illetve kripto- és blokklánc-ökoszisztémás szakanyagokat készít.

Ez is érdekelhet