Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon az utóbbi években lassul a lakásállomány megújulása, melynek megfordítása érdekében a gazdasági kormányzat évi 25 ezer új lakás építését tűzte ki célul, s elindította a mintegy 300 milliárd forintos Lakhatási Tőkeprogramot, mely komoly lendületet adhat a szektor szereplőinek, olvasható az MBH Elemzési Centrum negyedéves ingatlanpiaci riportjában.
A régiós országokban 2024-ben 2-6 százalék között mozgott a lakásberuházások GDP-hez viszonyított aránya, Magyarországon ez a ráta 2005 és 2024 között 1,8 és 4,7 százalék között szóródott. Az utóbbi két évben a gazdaság lassulásával minden régiós országban visszaesés volt tapasztalható; a magyarországi eredmény meghaladja Románia és Lengyelország adatát, de Csehország és Ausztria alatt maradt.
Az egymillió főre jutó lakásépítések száma Magyarországon lassuló trendet mutat. Annak ellenére, hogy 2024-ben szinte mindenhol csökkent a lakásépítések száma, a régió országainak fajlagos lakásépítési adatai jelenleg magasabb szinten vannak, mint nálunk.
Összehasonlításképpen: Csehországban, Szlovákiában és Romániában is egymillió főre vetítve nagyjából 3000 új lakás átadása volt jellemző az elmúlt években, míg Magyarországon ez a szám 2020-ban sem érte el ezt a szintet, és az elmúlt években folyamatosan csökken.
Pozitív trendek
Pozitív trend ugyanakkor a lakáspiaci tranzakciók számának dinamikus emelkedése – köszönhetően a gazdasági élénkülésnek, állami támogatásoknak, a reálbérek emelkedésének, valamint az állampapírpiaci lejáratoknak és hozamkifizetéseknek. A forgalom emelkedése jelzi, hogy az ingatatlanpiac fokozatosan helyreállt, és ez a lakásépítési kedvre is pozitívan hathat a szűkülő kínálat miatt.
Az idei első negyedévben a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 5651 volt, mely 25 százalékkal több, mint 2024 azonos időszakában. A növekedést az alacsony bázis is indokolja, de egy enyhe emelkedés már mindenképpen kiolvasható az adatokból.
A gazdasági kormányzat által célként kitűzött, évi 25 ezer új lakás megépítését tavaly óta különböző intézkedésekkel kezdte el támogatni a kormány, immár kínálati oldalról is: 2030-ig meghosszabbították az újépítésű lakások kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsát, ráadásul a rozsdaövezetekben ezt az áfa összeget vissza is lehet igényelni (beruházóknak ez igen kedvező támogatás).
A tavaly meghirdetett 21 pontos Gazdaságfejlesztési Akcióterv részeként bejelentett 200 milliárd forintos Lakhatási Tőkeprogram döntően új lakások építését segítheti. Kormányzati számítások szerint a program 1000 milliárd forintnyi fejlesztéssel 5 év alatt nagyságrendileg 30 ezer lakóingatlan építéséhez járulhat hozzá.
A gazdasági környezet kedvezővé válása miatt bekövetkező újlakás-építések idővel bekövetkező felfutása, kiegészülve a Lakhatási Tőkeprogram által megépült lakásokkal, évente a GDP néhány tized százalékának megfelelő mértékben tudnák a hazai GDP-t növelni középtávon.
