Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lakásállomány megújulása Magyarországon egyre lassabb, annak ellenére, hogy 2024-ben szinte mindenhol csökkent a lakásépítések száma, de még így is magasabb szinten vannak a régiós országok fajlagos lakásépítési adatai. Összehasonlításképpen: Csehországban, Szlovákiában és Romániában is egy millió főre vetítve ~3000 újlakás átadás volt jellemző az elmúlt években, míg Magyarországon még az utolsó erősebb évnek számító 2020-ban sem érte el a 3000-es szintet, és azóta is folyamatosan csökkenő trendben van, olvasható a monitorblog.hu oldalon.
Pozitív viszont a lakáspiaci tranzakciók számának dinamikus emelkedése itthon – köszönhetően az általános gazdasági élénkülésnek, állami támogatásoknak, a reálbérek emelkedésének, valamint az állampapírpiaci lejáratoknak és hozamkifizetéseknek. A forgalom emelkedése a lakásépítési kedvre is pozitívan hathat a szűkülő kínálat miatt.
Új intézkedések támogatják az építéseket
A célként kitűzött, évi 25 ezer új lakás megépítését tavaly óta különböző intézkedésekkel kezdte el támogatni a kormány immár kínálati oldalról is: 2030-ig meghosszabbították az újépítésű lakások kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsát, ráadásul a rozsdaövezetekben ezt az áfa összeget vissza is lehet igényelni. Emellett keresleti oldalon az újépítésű és energiahatékony lakásokra léteznek kedvezőbb hitelfeltételek is.
A kormány még tavaly, a 21 pontos gazdaságfejlesztési akcióterve részeként jelentette be a 200 milliárd forintos Lakhatási Tőkeprogram elindítását, döntően új lakások építésére, melynek számottevő hatása lehet a lakásépítésekre. A program célja, hogy állami és magánforrások bevonásával ösztönözze a lakásépítéseket: az alapok számára minimum 30 százalék önerőre van szükség, és így az állam a projektek 70 százalékáig biztosít forrást. Kormányzati számítások szerint a program 1000 milliárd forintnyi fejlesztéssel 5 év alatt nagyságrendileg 30 ezer lakóingatlan építéséhez járulhat hozzá.
A lakásépítések száma az elmúlt 4 évben csökkenő trendben van, ezért ambiciózus célnak tűnhet az évi 25 ezer lakásépítés. Ennek a számnak az elérése valószínűleg több év alatt valósulhat meg, mint ahogy történt 2015-2020 között. Az MNB becslése szerint 10 ezer új lakás megépítése egy évben 0,8-1,0 százalékponttal emeli a GDP adott évi szintjét közvetlenül az építőipar teljesítményén és a lakásépítésekhez kapcsolódó egyéb ágazatokon keresztül.
A gazdasági környezet kedvezővé válása miatt bekövetkező újlakás-építések idővel bekövetkező felfutása, kiegészülve a Lakhatási Tőkeprogram által megépült lakásokkal, évente a GDP néhány tized százalékának megfelelő mértékben tudnák a hazai GDP-t növelni. Ennek hatása azonban csak pár év eltolódással realizálódhat majd.
Összefoglalva, a Lakhatási Tőkeprogram a kormányzat egyik legkomolyabb lépése lehet a lakásépítési piac, és így az építőipar felpörgetésére. A lakásépítés az összes építőipari tevékenység nagyjából negyedét adja, így az építőiparra szignifikáns hatással lehet az épített lakások számának bővülése. A program sikeres megvalósulása esetén javíthatja a lakhatási körülményeket, és egyben az árak növekedésére is visszafogó hatással lehet.
