Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bejelentés előzményeként május 19-én a dubai virtuális eszközök hatósága (VARA) frissítette szabályait, hogy azok tartalmazzák a valós eszközök (Real World - RWA) tokenizációját is, vagyis az ilyen típusú tokenekkel a másodlagos piacokon lehet majd kereskedni.
A projekt lehetővé teszi az egyéni befektetők számára, hogy tokenizált részvényeket vásároljanak dubaji ingatlanokban. Viszonylag szerény összeggel is beszállhatunk a bizniszbe, hiszen már 2000 emirátusi dirhammal, azaz 545 dollárral elindulhatunk a tokenizáció varázslatos világában. A kísérleti fázisban azonban minden tranzakciót dirhamben (AED) bonyolítanak le, kriptot nem használnak.
Egyelőre csupán az Egyesült Arab Emírségekben élőkre korlátozódik a program, azonban a jövőben bárki vásárolhat majd tokeneket. Sőt, a tervek szerint majd összekapcsolják Dubaj ingatlan-nyilvántartását az ingatlanok tokenizációjával is, amelynek az a célja, hogy a helyi piacon globális befektetők is megjelenjenek, és ezáltal nőjön a likviditás.
Az Egyesült Arab Emírségek amúgy is népszerű helyszín a kripto világában, számos az elmúlt években dollármilliókra szert tett trader vagy influenszer él a metropoliszban, miközben gazdagságával próbál újabb és újabb követőket gyűjteni. Ráadásul nemrég a Dubaji emírség partnerségre lépett a Crypto.com-mal, amely az egyik legfontosabb központosított kriptotőzsde, hogy támogassa a kormányzati szolgáltatások kripto-fizetéseit.
A tokenizáció nagy jövő előtt áll
Érdemes kitérni a tokenizáció szerepére általánosságban is, hiszen ez a Bitcoin és Etherium, valamint a blokklánc mellett az egyik leggyakrabban emlegetett kifejezés a kripto világában. A Deloitte előrejelzése szerint a tokenizált ingatlanok globális piaca bővülni fog, és 2035-re eléri a négyezer milliárd dollárt, szemben a 2024-es kevesebb mint 300 milliárd dollárral.
Itt kell még egy fogalmat megemlítenünk: a Real World Asset (RWA), azaz a valós eszközök tokenizációja vagyontárgyak, például ingatlanok, áruk, kötvények digitális tokenként történő megjelenését biztosítja a blokkláncon. Ezek a tokenek éjjel-nappal kereskedhetők, így elérhetőbbek, hatékonyabbak és átláthatóbbak, mint a hagyományos pénzügyi eszközök (TradFi).
A tokenizálás új utakat nyithat meg az ingatlanbefektetések előtt is, mint a fenti példa is mutatja, hiszen ezek a megoldások átalakítják az ingatlankereskedelmet, valamint a tulajdonjogi és a finanszírozási kérdéseket. A valós eszközök tokenizálása az egyik legtrendibb ágazat, amely egyesíti a kriptopiacot és a pénzügyet.
A blokklánc technológia az RWA tokenizálási folyamatának alapja, hiszen decentralizált, biztonságos és változtathatatlan főkönyvi rendszert jelent a tranzakciók rögzítésére és ellenőrzésére. Ez növelheti a vagyonkezelés biztonságát és átláthatóságát. A tokenizáció tehát lehetővé teszi a befektetők számára, hogy kisebb összegekben vásároljanak tulajdonhányadot, amely szélesíti a befektetői kört és növeli a likviditást.
Ezenkívül a decentralizált hálózatok használata csökkenti a közvetítőktől való függést is, ami egyszerűsíti a tranzakciókat és növeli a biztonságot. Továbbá a tokenizáció előnyei között említhetjük a költségcsökkentést a tranzakciókban és a valós idejű elszámolási lehetőségeket az intelligens szerződések révén.
A nagyok már régen beszálltak
Az ingatlanszektor tokenizációja terén nagyon fontos lépés volt, hogy a BlackRock tavaly elindította a BUIDL-t (Institutional Digital Liquidity Fund), hiszen ez megmutatta, hogy a blokklánc hogyan képes valódi, kézzelfogható értéket nyújtani a pénzügyi világnak. Ez több volt mint egy technológiai kísérlet, hiszen a világ legnagyobb alapkezelőjének lépése helyreállította a hitelességet és a bizalmat a blokklánc-ökoszisztémában, amely a korábbi évek gigantikus csalásai miatt amortizálódott. Miközben természetesen különbséget kell tenni a blokklánc és az erre épülő egyes kriptomegoldások között.
Viszont a tokenizáció még gyerekcipőben jár, számos kihívással és szabályozási kérdéssel fog szembesülni. Három fontos kihívást azonosíthatunk.
- Az első az intelligens szerződések kihasználásának vagy a privát kulcsok kiszivárgásának technológiai kockázata.
- A második az infrastruktúra kiépítésének kockázata. Sok cég ugyanis egyelőre nincs felkészülve arra, hogy nyilvános és privát kulcsokat kezeljen a blokkláncokhoz és a felhasználói hozzáférés-kezeléshez kapcsolódóan.
- Harmadik pedig az, hogy be kell tartani a KYC (Know Your Customer) és az AML (Anti-Money Laundering) szabályozásokat, amelyek egyrészt megkövetelik a pénzügyi szolgáltatóktól, hogy azonosítsák és ellenőrizzék az ügyfeleiket, másrészt a pénzmosás elleni küzdelemben alapkövetelmények.
