BUX 143889.34 1,62 %
OTP 46100 3,02 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Az állampapír-kifizetések megdobták a lakáshiteleket is

Már nem tud támaszt nyújtani a lakáshitel-dinamikának a CSOK Plusz, ám márciusban az állampapír-kifizetésekből származó pénz lakásokba forgatása mellé igényelt piaci hitelek ezt a visszaesést kiegyenlítették.

2025. május 8. csütörtök, 18:53

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az elmúlt hónapokkal szemben márciusban nem a támogatott, hanem a piaci lakáshitelek bővülése tartotta meg a lakáshitelpiac dinamikáját. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a CSOK Plusz már nem tud érdemben hozzájárulni a növekedéshez, hiszen 2024 tavaszára már jelentősen felfutott a kereslet az átdolgozott konstrukciójú termék iránt.

Ezzel szemben a piaci lakáshitel iránti kereslet első ránézésre meglepően felfutott.

Az idei év harmadik hónapjában 5 736 szerződést kötöttek az ügyfelek, ami több, mint ötödével, 22 százalékkal több, mint 2024 márciusában, és 14 százalékkal, közel 700 szerződéssel meghaladja a februári kontraktusok számát is. A folyósított 111,24 milliárd forintos összeg pedig abszolút csúcsot jelent.

Gergely Péter szerint a megugró kereslet egyértelműen annak tudható be, hogy az állampapírból februárban és márciusban kiáramló pénzek jelentős részét az ingatlanpiacon költötték el az emberek, ám többségüknek lakáshitelt is igénybe kellett venniük. Az igényelt hitelösszeg év/év alapon történő közel kétharmados megugrásában az is szerepet játszik, hogy az ingatlanárak ezekben a hónapokban számottevően megemelkedtek.

Ez az egy szerződésre eső átlagos hitelösszeg megugrásában is visszaköszön: az átlagos piaci hitelek összege 2025-ben minden hónapban 19 millió forint felett volt, éves összevetésben közel harmadával, 32 százalékkal nőtt az ügyfelek által aláírt hitelszerződésekben szereplő összeg.

Fejbekólint a bázishatás

Gergely Péter szerint a következő hónapokban a növekedés dinamikája a piaci lakáshitelek esetében is lassul, s ennek csak egyik – kisebb - oka lesz az, hogy az állampapír-kifizetésekkel hajtott extra kereslet kiesik a piacról. Emellett ugyanis alaposan erodálja majd a növekedési adatokat a bázishatás. Mindez annak köszönhető, hogy 2024 tavaszától egyre komolyabb mértékben futottak fel a folyósítások, így értünk el a tavaly júliusi 102 milliárd forintos csúcshoz, amelyet az is hajtott, hogy az ügyfelek döntő része még a teljes hiteldíj-mutató, a thm-plafon kivezetése előtt igyekezett megkötni a szerződését.
 
Bár a tavaly nyári félelmek a lakáshitel kamatok drasztikus drágulásával kapcsolatban nem igazolódtak, hiszen azok csak minimálisan emelkedtek, sőt a tavaly év végére visszakorrigáltak a júniusi thm-értékekre. Figyelmeztető ugyanakkor a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az, hogy az elmúlt hónapokban ismét szerény mértékű emelkedés figyelhető meg a piacon a kamatokban, ám a márciusi, az MNB által a 10 évre fixált hitelek esetében kimutatott 6,76 százalékos átlagos thm így is alatta marad tavaly júliusi értéknek.

Farkas Tibor
Farkas Tibor
Farkas Tibor ingatlanpiaci szakújságíró, elemző. Évtizedek óta foglalkozik kiadványszerkesztéssel, offline és online weboldalak tartalomkészítésével, korábban többek között az állami és a civil szervezeti szektorban is tevékenykedett. Bölcsészdiploma mellett rendelkezik ingatlanközvetítő és értékbecslő, valamint logisztikai szervező végzettséggel. Több mint másfél évtizede specializálódott az ingatlanpiacra, ahol számos online hírportál és offline kiadvány szerkesztőjeként, újságírójaként tevékenykedett. Többek között az iroda.hu csoport, az ingatlan.com csoport és Az Év Irodája szerkesztőjeként és munkatársaként, illetve az Ingatlan Évkönyv munkatársaként és főszerkesztőjeként is dolgozott hosszú éveken át. Néhány ingatlanpiaci portál, ahol közreműködött korábban: ingatlanmagazin, irodablog, realista. Jelenleg ingatlanpiaci, illetve kripto- és blokklánc-ökoszisztémás szakanyagokat készít.

Ez is érdekelhet