Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az előző negyedévhez képest Magyarországon 1,3 százalékkal nőtt az árszínvonal, a növekedés pedig az unió országainak többségére jellemző volt, olvasható ki az Eurostat friss adatsorából. 2024 egészében pedig az Európai Unióban 3,3, Magyarországon 12,8 százalékkal emelkedett a lakások átlagára az előző évihez mérten. Ebben a tekintetben hazánk értéke volt az egyik legmagasabb a tagországok között.
Évtizedes távlatokban
Ha azonban az elmúlt másfél évtizedet vesszük, akkor azt láthatjuk, hogy 2010 és 2024 negyedik negyedéve között az EU-ban a lakásárak 55,4 százalékkal, a bérleti díjak pedig 26,7 százalékkal nőttek. Míg utóbbiak folyamatosan emelkedtek, a lakásárak különösen 2015 és 2022 között ugrottak meg nagyobb ütemben. Ezt követően kis visszaesés és stagnálás követett be, majd 2024-ben ismét emelkedni kezdtek az árak.
Cipruson a lakásárak a 2010-es szinten maradtak. Olaszország volt az egyetlen ország, ahol a lakásárak csökkentek ebben az időszakban (-4 százalék). Ugyanebben az intrevallumban az EU 26 országában emelkedtek a bérleti díjak, a legnagyobb mértékben Észtországban (+212 százalék), Litvániában (+175 százalék) és Magyarországon (+114 százalék). Görögország volt az egyetlen ország, ahol csökkentek a bérleti díjak (-13 százalék).
Magyarországon idén sem lassítanak az árak
Magyarország tehát csúcstartó az áremelkedésben, amelyhez hozzájárult a tavaly megindult lakáspiaci lendület is. Sőt, idén sem számíthatunk szignifikáns lassulásra, hiszen a Magyar Nemzeti Bank tavaly novemberi Lakáspiaci jelentése szerint idén a lakosság megtakarításaiból jelentős mennyiségű forrás áramlik a lakáspiacra, ami további áremelkedéshez vezethet.
A nyugdíjpénztári megtakarítások és az állampapírpiacról kiáramló pénzek már meg is tették a hatásukat, hiszen az első negyedévben tovább nőttek az árak. Bár most mintha alábbhagyott volna a lendület, hiszen a szakemberek várakozásai szerint a befektetők megérkezése után konszolidálódhat a piac, és mérsékeltebb ütemre válthat az áremelkedés.
Az ingatlan.com legfrissebb lakásárindexe alapján márciusban jelentősen lassult az országos lakásdrágulás üteme havi szinten 2,4 százalékról 1,7 százalékra. Ez leginkább annak köszönhető, hogy Budapesten a februári 4,5 százalékos havi lakásdrágulás lefeleződött, és márciusban 2,1 százalékos volt. Éves összevetésben az országos lakásáremelkedés 10,6 százalékot tett ki, ami megegyezik a februári tempóval. Vagyis mindenképpen lassulásról beszélhetünk.
Az árnövekedés mérséklődése pedig azt mutatja, hogy a befektetők diktálta nyomás csökkenni látszik. Az ő szerepüket egyébként a szektorban jól mutatja, hogy az ingatlan.com adatai szerint a népszerű budapesti lakások átlagos négyzetméterára az első negyedévben 1,35 millió forintra emelkedett, ami 28 százalékos drágulást jelent.
Azonban összességében idén is kétszámjegyű árnövekedés lehetséges, így a lakáspiacon érdekelt szereplők közül a Duna House 10–20, az MBH Jelzálogbank 14–17, az OTP Ingatlanpont pedig 10–15 százalékos emelkedést prognosztizál.
