Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
2020 és 2024 között Budapest népessége csökkent legnagyobb mértékben, mintegy 26 ezer fővel vándorlás során. A csúcsév 2021 volt, amikor közel 44 ezren hagyták el a fővárost, de csak tízezerrel kevesebben költöztek oda. Az ok vélhetően a járvány, ami miatt sokkal elfogadottabb lett a home office, ez pedig arra ösztönözhette a budapestieket, hogy vidékre költözzenek.
Ez a 2021-es Pest vármegyei rekord magas, 16 ezres vándorlási különbözetben is megmutatkozik. Budapest mellett Borsodból és Szabolcsból volt jelentős az elvándorlás, a két kelet-magyarországi vármegye népessége öt év alatt egyaránt mintegy 14 ezer fővel csökkent vándorlás útján. Ezzel szemben kimagaslik Pest vármegye közel 52 ezres szaldóval, míg Győr-Moson-Sopron lakossága majdnem 9000-rel, Fejéré pedig mintegy 6500 fővel bővült a belső vándorlás révén.
Ráadásul Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter nemrég ismertette, hogy a jövőben az önkormányzatok szabályozhatják a beköltözések számát és dinamikáját. Az intézkedés célja, hogy megakadályozza a települések arculatának drasztikus átalakulását, amelyet a nagyszámú beköltözés okozhat. Ez pedig ki tudja, hogy egyes helyeken hogyan hat a népességszámra, és hol katalizálja az elnéptelenedést.
Hogyan hat az árakra?
Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a belső vándorlás mellett hogyan alakultak a lakásárak, hiszen egymásra ható folyamatokról van szó. Ehhez az OTP Ingatlanpont a NAV megyei szintű átlagos négyzetméterárait vette figyelembe 2024-re vonatkozóan. Öt év alatt a legnagyobb mértékben, 105 százalékkal Csongrád-Csanád vármegyében emelkedtek a lakásárak, miközben az ezen időszak alatt mért 0,32 százalékos vándorlási veszteség pont a középmezőnyt jelenti. A lakásárak emelkedése részben az elmúlt években bejelentett nagy autóipari beruházásoknak tudható be,.
Hasonló a helyzet Hajdú-Biharban is, ahol 2020 és 2024 között 85 százalékkal, a harmadik legnagyobb mértékben emelkedett a lakások átlagos négyzetméterára szintén jelentős beruházások eredményeként, miközben a vándorlási veszteség 1,3 százalékos, a negyedik legmagasabb.
Ezek az említett beruházások (BYD, BMW) hamarosan elkészülnek, és így akár a belső vándorlásra is érezhető hatással lehetnek, hiszen a munkalehetőségek miatt bevándorlás indulhat az adott vármegyékbe. Ez volt megfigyelhető Bács-Kiskun vármegyében is, ahova a Mercedes gyárnyitása után szinte ugyanannyian vándoroltak be, mint ahányan onnan el, miközben a szomszédos térségekben szinte mindenütt negatív volt a szaldó.
A nagyobb beruházásokkal érintett területeken élénkült meg az ingatlanpiaci kereslet, így nőttek az árak, míg a budapesti piac a magasabb árszint, illetve a Covidot követő 2-3 év kiköltözési hulláma miatt kisebb növekedést tudott regisztrálni. A belső vándorlásból leginkább profitáló vármegyék közül Pesten 74 százalékos volt az áremelkedés öt év alatt, Győr-Moson-Sopronban 68 százalékos, az országos átlaggal megegyező drágulást tapasztalhattak, míg Fejérben 63 százalékos volt a növekmény. A két legnagyobb vándorlási veszteséget elkönyvelő Szabolcs és Borsod egyaránt 69 százalékos, közepes drágulást produkált
– emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Összességében a statisztikákból az látszik tehát, hogy nem feltétlenül van erős és azonnali korreláció a belső vándorlás iránya és mértéke, illetve a lakásárak alakulása között, hiszen utóbbiakat egy sor más tényező is befolyásolja.
A jelentős beruházások következtében a lakáspiac szinte azonnal felpezsdül, mivel már a gyárak megépítése is keresletet támaszt, miközben a vándorlás sokszor csak több éves késéssel, a termelés elindulásával követi azt le. Vagyis önmagában a lakásárak százalékos emelkedése az eltérő bázis miatt sem biztos, hogy tükrözi a belső vándorlási folyamatokat.
