BUX 139301.72 -0,14 %
OTP 45300 0,85 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A lakótelepek a mennybe mennek, a kormány megnyomta a gombot

Az elmúlt 35 év legnagyobb távhőfejlesztési programját indítja el a kormány a Jedlik Ányos Energetikai Program keretein belül. A 96 milliárd forint összértékű kiírásokban a távhőtermelés megújuló alapokra helyezését és a távhőszolgáltatás hatékonyságának javítását egyaránt támogatják.

2025. március 20. csütörtök, 08:39

Fotó: Getty Images / Kajdi Szabolcs
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A program elsőként társadalmi egyeztetésre bocsátott elemei március végi határidővel véleményezhetők, a pályázatok tavasszal el is rajtolhatnak. A kiírások előmozdítják a földgáz kiváltását ipari hőszivattyúkkal, földhővel vagy biomasszával, ezzel mérséklik Magyarország importkitettségét. A csővezetékek felújításával, szigetelésével szorítják vissza a hálózati hő- és vízveszteséget, így könnyítve meg az iparági társaságok gazdálkodását.

Magyarországon több mint 210 távhőrendszer biztosít fűtést közel 700 ezer háztartás, azaz mintegy másfélmillió lakossági fogyasztó számára és hozzávetőleg 12 ezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményben, bevásárlóközpontban és sportlétesítményben. Az ágazati beruházások erősítik hazánk energiafüggetlenségét, az ellátás biztonságát, a tiszta energiaforrások fokozott hasznosításával óvják a környezetet. A működési hatékonyság javítása csökkenti a rezsivédelmi alap terheit, kényelmesebbé teszi a távhővel kiszolgált családok életét


– mondta Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese.

A távhőtermelők a Jedlik Ányos Energetikai Programban 51 milliárd forintos keretből igényelhetnek támogatást a távfűtési rendszerek megújuló alapú korszerűsítésére. Egy nyertes pályázatra legalább 200 millió és legfeljebb 3,5 milliárd forint ítélhető meg. Az önállóan támogatható tevékenységek közé tartozik a megújuló alapú hőtermelési technológia létesítése (a hőszivattyút is beleértve), hulladékhő hasznosítása vagy hőtároló megvalósítása.

A hazai rendszerek hővesztesége az uniós átlag szintjén alakul, 10-12 százalékos. A működési hatékonyság a csővezetékek felújításával, szigetelésével, egyéb hálózatrészek korszerűsítésével javítható, a hálózati hő- és vízveszteség még alacsonyabb szintre szorítható. Így a meglévő hőtermelés bővítése nélkül is növelhető a kapacitások kihasználtsága, emelkedhet a fogyasztók kiszolgálásának színvonala.

A távhőszolgáltatók infrastruktúra fejlesztéseire szánt támogatási keret 45 milliárd forint. 25 milliárd forint fordítható az energiahatékonyság fokozására, 20 milliárd forint pedig a megújuló energia alapú hőforrásokra, hulladékhő hasznosításra és meglévő távhővezetékkel való összekapcsolásukra. Egy pályázó minimum 20 millió, de maximum 1,5 milliárd forint támogatást igényelhet. Az éles indulás áprilisban várható.

A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv a korábbi 21 százalék helyett 30 százalékos megújuló részarány elérését célozza meg 2030-ra a végsőenergia-felhasználásban. A Nemzetközi Energia Ügynökség különösen a távhő zöldítésében lát hatalmas lehetőségeket a geotermikus energia további térnyerésére. A földhő részaránya a hazai távhőtermelésben a 2018-as 5,3 százalékról 8 százalékra nőtt 2023-ra. A tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció a település- és távfűtésben azonosítja be a leggyorsabban kiaknázható megoldásokat a geotermia hazai elterjesztésére.

A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében összesen 440 milliárd forinttal támogatja a vállalkozások fejlesztéseit. A tíz kiírás a többi között a vállalati energiahatékonyság javítását, céges energiatárolók létesítését, az energetikai kutatás-fejlesztést is ösztönzi majd. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel javítva versenyhelyzetüket.

Farkas Tibor
Farkas Tibor
Farkas Tibor ingatlanpiaci szakújságíró, elemző. Évtizedek óta foglalkozik kiadványszerkesztéssel, offline és online weboldalak tartalomkészítésével, korábban többek között az állami és a civil szervezeti szektorban is tevékenykedett. Bölcsészdiploma mellett rendelkezik ingatlanközvetítő és értékbecslő, valamint logisztikai szervező végzettséggel. Több mint másfél évtizede specializálódott az ingatlanpiacra, ahol számos online hírportál és offline kiadvány szerkesztőjeként, újságírójaként tevékenykedett. Többek között az iroda.hu csoport, az ingatlan.com csoport és Az Év Irodája szerkesztőjeként és munkatársaként, illetve az Ingatlan Évkönyv munkatársaként és főszerkesztőjeként is dolgozott hosszú éveken át. Néhány ingatlanpiaci portál, ahol közreműködött korábban: ingatlanmagazin, irodablog, realista. Jelenleg ingatlanpiaci, illetve kripto- és blokklánc-ökoszisztémás szakanyagokat készít.

Ez is érdekelhet