Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A távhőrendszer évi ~28 millió m3 földgáz fogyasztásából a teljes üzembe helyezés után a termálrendszerek megközelítőleg 17 millió m3 földgázt fognak kiváltani, és ezzel a legnagyobb légszennyezőnek számító városi fűtési rendszer évi 55 ezer tonna CO2 kibocsátását ~20 ezer tonnára fogják redukálni. Ez Szeged egyik, ha nem a legnagyobb hatású környezetvédelmi projektje is.
A városban a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a legnagyobb geotermikus energiára épülő távhőt felhasználó közfogyasztó. Nem véletlenül most Dr. Bozsó Gáborral, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézetének adjunktusával elemeztük a geotermikus energia felhasználási megoldásait. Az egyetemen egyébként is régóta foglalkoznak a földhő kutatásával és oktatásával.
A geotermikus célra kitermelt víz hőmérséklete alapján 3 nagy tartományt lehet megkülönböztetni: 30 és 60 °C között kis, 60 és 150 °C között közepes, 150 °C felett nagy hőmérsékletű tartományról beszélünk. Az első jellemzően a kertészeti és balneológiai, a második a hőtermelésre, a harmadik pedig az elektromos áram termelésére használható tartomány. Magyarország geotermikus adottságai köztudottan optimálisak. Ugyan az aktív vulkanikus területekhez képest lényegesen kisebb a hőáramlás, de az úgynevezett konduktív típusú termálenergia elérhetősége kiemelkedő az ország területén
– magyarázza Dr. Bozsó Gábor.
Főleg a Dél-Alföldön a kéreg lényegesen vékonyabb, így a melegebb belső részek felől a felszínre lényegesen könnyebben jut el a geotermikus energia. Ennek köszönhető az Európában is egyedülálló mennyiségű gyógyfürdők száma, de az üvegházi kertészetek is ezért ennyire elterjedtek az országban. Szeged még ebből a rendkívül kedvező helyzetből is a lehető legjobb adottságokkal bír, hiszen amellett, hogy a geotermikus energia könnyen elérhető, gyakorlatilag közvetlenül a forrás felett található egy közel 160 ezre fős város, amiben egy 70-80 ezer főt ellátó városi távhőrendszer üzemel.
Mindemellett a szomszédos algyői szénhidrogén-előfordulás miatt a környék geológiailag jól megkutatott, így a termálrendszerek legnagyobb rizikóját jelentő kútkiképzési problémák már megoldottak. A városban 2011 óta két, zömében egyetemi épületeket ellátó, úgynevezett kaszkádrendszer üzemel. Továbbá 2018 óta folyamatos megvalósítással 9, a távhőrendszerre csatlakozó geotermikus rendszer épült. A Szent Gellért fórumot, illetve a városhoz tartozó üvegházakat is külön termálrendszerek látják el.
Országosan még rengeteg kiaknázható geotermikus energia áll rendelkezésre, de a felhasználás feltételei ettől sokkal komplexebbek. Szükséges, hogy a forrás közelében legyen egy elegendően nagy hőfogyasztó, hiszen a szállítási veszteségek miatt nem vihető tetszőlegesen messzire a termálvíz. A nagyobb hőfogyasztók gépészeti kialakítása is sokszor gátja a hatékony felhasználásnak. Az adott terület geológiai megkutatottsága is rendkívül fontos, hiszen elegendő mennyiségű geofizikai, geológiai és geokémiai információ hiányában a kutak vízadó képessége nagyon nagy kockázatot rejt
– hangsúlyozza az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet adjunktusa.
A szakértőtől megtudtuk azt is, hogy a magyarországi tervek legfőbb iránya most az úgynevezett geotermikus koncessziókon alapuló termálrendszer kutatási-kiépítési projektek kidolgozása. Szegeden elméletileg még egy rendszer telepíthető, ennek előkészítése folyamatban van. Mind országosan, mind városi szinten inkább a jelenlegi rendszerek energetikai hatékonyságának javítása tudna sokat növelni a termálenergia részarányán.
További terv a termálvíz kísérőgázainak hasznosítása, a visszasajtolt termálvíz energiájának kinyerése ipari hőszivattyúkkal, de kísérleteznek egy speciális abszorpciós technológiával, ami a termál hulladékhőből hűtési energiát képes előállítani. Összességében még évtizedekre való munkát ad a geotermikus energia kihasználhatóságának növelése.
