Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legfrissebb KSH adatok szerint 2024 szeptemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Szeptemberben az építőipari ágazatok közül az épületek építése esetében 17, az egyéb építmények építésénél 39,6 százalékkal visszaesett a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest. Az utóbbi négy hónapban ismét lejtmenetbe kapcsolt a szektor. Alapvetően a nagy állami megrendelések estek vissza, a kisebb volumenű felújítási projektek azért kissé javítják a helyzetet.
Amikor beindult a szektor
Ezt a brutális visszaesést a hosszú távú adatok még inkább mutatják, hiszen a 2010-es aranyévek idején sorra döntötte meg az építőipar a csúcsokat, majd meglehetősen magas szinten stabilizálódott, vagyis volt honnan visszaesni. A 2008-as válságból kilábalva Magyarországon volt egy szűk 10 esztendő 2012-13-tól a pandémiáig, amikor a gazdaság nagyobb sebességbe kapcsolt. Ezzel párhuzamosan az ingatlanpiac is erőteljes növekedésnek indult. Az ezredforduló idején kibontakozó ingatlanpiaci aranykor után eljött a második aranykor is.
A termelési számokat tekintve 2016 eleje óta egyenletes erős ütemben növekedett az építőipar, az uniós és állami forrásoknak köszönhetően mindkét építményfőcsoport jól teljesített. Dübörgött az infrastruktúra-fejlesztés, vasútvonalakat újítottak fel, autópályák épültek, miközben az állami ösztönzők segítségével beindult a lakásépítési piac. Az irodaházak mellett a logisztikai csarnokok és az új gyárak folyamatosan épültek, sőt, már kisebb-nagyobb volumenű kiskereskedelmi fejlesztések és felújítások is zajlottak.
A Kormányzat erőteljes iparosításba kezdett, az elektromobilitáshoz kapcsolódó beruházások kezdtek felpörögni, autógyárak és autóipari üzemek létesültek, de más szegmensek is fejlődtek, mint például a gyógyszeripar. Egy KSH-adat 2018 júliusából mindent elmond: ekkor Magyarországon bővült éves összevetésben a legnagyobb mértékben, 38 százalékkal az építőipar termelése az Európai Unióban. Abban az évben az építőipar 20-22 százalékos növekedésével számolhatott, ami elérte a 3000 milliárd forintot.
Jött a járvány
2019-ben folytatódott a dübörgés, a magyar építőipari termelés teljesítménye az ország GDP-volumennövekedését mintegy 1 százalékkal növelte, az építési beruházások pedig a nemzetgazdasági beruházások 58 százalékát tették ki. Ugyanebben az évben több mint 200 milliárd forintot fordítottak a beruházásokra az építőiparban, amely összehasonlító áron 28 százalékkal magasabb volt az előző évhez képest.
2020-ban szintén jól indult az ágazat, majd a hirtelen megjelenő tavaszi járvány – COVID 19 – berobbanása az ingatlanpiacot és az építőipart egyaránt hátrányosan érintette, és 2021 elején a csökkenés már elérte a 20 százalékot a jelenleg alkalmazott 100 százalékos bázisszinthez képest. Bár a meglévő projektek kisebb-nagyobb csúszásokkal tovább folytatódtak, a termelés bővülését a csökkenő kereslet korlátozta, hiszen mindenki kivárásra játszott.
Némi visszapattanás, majd elhúzódó krízis
2021 nyarán érkezett a gyors visszapattanás, és innentől nagyjából 5-10 százalékos tartományban hullámzott a volumen a 2021-es havi átlaghoz képest fel és le. Az építőiparban egyre jobb számok láttak napvilágot, így a szektor továbbra is a magyar gazdaság meghatározó ágazata maradt. A KSH adatai szerint 2021 első tizenegy hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 11,2 százalékkal emelkedett. Továbbra is meghatározó probléma volt az alapanyaghiány, az energiahordozók drágulása és a béremelkedés, amely a termelői árak növekedését generálta.
2022-ben ismét beköszöntött a gazdasági válság, emellett az energiaellátás bizonytalansága jelentős mértékben kihatott az építőiparra is. Ettől függetlenül némi élénkülést tapasztalhattunk, hiszen 2022 egészében az előző évhez képest az építőipari termelés összességében 3%-kal bővült. Azonban a gyorsan felpörgő infláció zavart okozott, az építőanyagok és az energia ára a pénzromlás üteménél gyorsabban emelkedett, az állami beruházási dübörgés véget ért, a lakáspiac lassult. Mindemellett jelentős stresszfaktor volt az építőanyag hiánya, ekkor kezdtek el újabb kapacitásokat építeni hazánkban is.
Talán jövőre...
A múlt évben az építőipari termelés volumene tovább csökkent a 2022-es adatokhoz képest. Erre azonban számított a szakma, hiszen már tavaly azt mondták az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) szakértői: bár a magyar építőipar 2023-ban is drámai visszaesést élt át, a mélypont 2024 lesz. Talán ez az ágazat sínyli meg legjobban a hirtelen zajló változásokat, hiszen az építőipar nem tud gyorsan reagálni arra, hogy többéves ciklusokban hol kapacitáskihasználatlansággal, hol túlterheltséggel küszködik.
Az ÉVOSZ tavaly októberi statisztikája szerint az építőipar rendelésállománya a 2008–2009-es válsághoz hasonlóan 30%-kal esett vissza. Akkor a szakma legképzettebb és leginnovatívabb krémje, összesen 35 ezer vállalkozó és szakmunkás próbált szerencsét Európában. Jelenleg tízezres nagyságrendben hiányoznak szakemberek a szektorból.
Tavalyi vélemények szerint a következő két évet az az építőipari vállalat fogja túlélni, amely kiemelkedő hatékonysági mutatói miatt belemegy az árversenybe, együttműködik a többiekkel. Mindemellett a magyar építőipar hatékonysága az uniós átlag egyharmada, vagyis a válságból ki lehet hozni a legjobbat is.
