Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A másfél éves hanyatlás után tavaly év végén ismét növekedésbe fordult a piac, de így is nehéz évet zárt 2023-ban a hazai lakásszektor. Az adásvételek száma 24 százalékkal múlta alul az egy esztendővel korábbit. A kilábalás idén január-márciusban dinamikusan folytatódott, így a használt lakásoknál az éves összevetésben 38,3 százalékkal, az újépítésűeknél 47,6 százalékkal nőtt a forgalom. Ám a második negyedévre megtört ez a szinkron. Míg a használt lakásoknál megtorpant a növekedés, az újak forgalma lendületesen tovább emelkedett.
Utóbbinál április-júniusra 24,9, illetve 69,2 százalékos bővülést regisztráltak az előző évi igen szerény bázishoz képest. E jelentős különbségnek, illetve az új lakások tavaszi látványos kelendőségének az oka lehet a kínálat hullámzása is. Az év elején a nagy beruházók számos új projekt indítását jelentették be, melyek leendő lakásai jövőre válhattak piacéretté
– mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A forgalom alakulását tükrözte az árak változása is. Tavaly összességében 7,1 százalékos éves drágulást regisztráltak, ami – tekintettel a magas inflációra – reálértéken 8,8 százalékos árcsökkenésnek felelt meg. 2024 első negyedében a megugró kereslet húzta magával az árakat is, ami az előző negyedévhez képest 7,9% nominális, azaz 6,6% reáldrágulást jelentett. Ezzel szemben a második negyedévben a tavaszi megtorpanás nominálisan az árak stagnálását (+0,2%), reálértéken pedig a csökkenését (-1,2%) hozta. E visszaesésben a használt lakásoké (-1,3%) volt a főszerep, míg az újak (0,2%) tartották az értéküket.
A nagyobb településeken dinamikusabban mutatkozott meg a kereslet év eleji megugrása, majd a megtorpanása. Míg január-márciusban például a fővárosban 55 százalékos éves forgalomnövekedés látszott, addig a községekben csak 16 százalék volt a bővülés. A második negyedévi fékezés idején pedig 38%, illetve 9% volt e két részpiac növekedési mutatója.
Ez a különbség az elemző szerint összecseng azzal, hogy a nagyvárosokban rendszerint jóval bőségesebbek a piaci hangulatváltozáskor gyorsan mobilizálható tartalékok. Ilyen például maga a nagyobb ingatlanválaszték is, vagy az a többlet vásárlóerő, ami a befektetők jelenlétéből fakadhat.
A KSH jelentése az azonos feldolgozottságú adatok alapján arra következtet, hogy a lakáseladások száma idén már mindenütt túljutott a 2023-as mélyponton, de a korábbi évek jellemző szintjét nem éri el.
Bár az adásvételek idei száma mintegy 25 százalékos növekedéssel elérheti a 130 ezret, azonban ez még mindig elmaradna az elmúlt tíz év 140 ezer feletti átlagától. Ám az eredmény még függhet attól is, hogy az év végéig bejelentendő új lakáspolitikai intézkedések adnak-e okot kivárásra, vagy éppen előre hozott vásárlásokra ösztönöznek?
