Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
2019 és 2022 között évente átlagosan több mint 24 ezer fővárosi költözött át Pest vármegyébe, azóta a lendület megtört és 2023-ban csupán 15218-an tették át lakhelyüket a szomszédba. Különös figyelmet érdemel a vármegye 80 települése, amelyeket a főváros agglomerációs övezetébe sorolnak. Ezek az országon belüli otthonkeresésből hagyományosan pozitív mérleggel kerülnek ki:
többen költöznek valamely agglomerációs településre, mint onnan el.
Ám a tavalyi év e csoportban is jelentős vonzerőcsökkenést mutat. Míg a 2019-2022-es időszakban az ország különböző területeiről ideérkezők éves átlagos száma meghaladta a 40 ezret, 2023-ban már csak a 26 ezret érte el. A Budapest agglomerációs hálójába tartozó kisebb városok, falvak 2021-ben profitáltak a legtöbbet, akkor a belföldi költözésekből 12406-tal tudták növelni a lélekszámukat. E nyereség 2022-ben még 7504 volt, míg tavaly már csak 3437.
Azonban ez az összesítés az egyes helységek eltérő teljesítményét takarja. A tavalyi költözési szezonban a 80 település közül 11 létszámnyeresége meghaladta a 2 százalékot is, míg 15 esetében negatív lett a mérleg.
A vesztesek között nagyobb, esetenként korábban kifejezetten népszerű, s így igen megdráguló településeket is találunk, például Budaörsöt, Dunakeszit, Törökbálintot, Gyált, Vácot vagy Vecsést. Míg a vonzerejüket megtartók, illetve erősítők között inkább a kisebbek vannak többségben.
Az egyes települések vonzerejét pontosabban mutatja, ha nem csupán egy esztendő, hanem egy hosszabb periódus – például a 2021-2023-as évek – költözéseinek eredményét vesszük figyelembe, és az összesített nyereséget/veszteséget az egyes települések induló lélekszámához viszonyítjuk. Így a legnagyobb vesztes Százhalombatta, mely e három év alatt a polgárai 1,4 százalékát veszítette el a belföldi vándorlásban. Még további négy településen negatív ez a mérleg: Dunakeszin (-1,2%), Budaörsön (-0,9%), Pilisszentkereszten (-0,6%) és Maglódon (-0,1%).
Ezekkel szemben öt kisebb település három év alatt 10 százaléknál is nagyobb arányban tudta növelni népességét a költözőkre gyakorolt vonzereje következtében: a mintegy kétezer lelkes Vácrátót több mint 24 százalékkal, a hasonló népességű Pilisjászfalu és Budajenő 19, illetve 14 százalékot meghaladóan, míg a mintegy háromszor akkora Nagytarcsa és Szada 13, illetve 11 százalékkal.
A most vonzó kisebb településeknek többnyire van egy közös tulajdonsága: a közelükben egy nagyobb, már korábban is vonzónak talált település található, amelyhez képest ezek jelentik az olcsóbb, a megfizethető alternatívát az odaköltözők számára. Budajenőnek ilyen vonzópontja Telki, Pilisjászfalunak, és az ugyancsak szépen gyarapodó (8,8%) Tinnyének Piliscsaba, a hasonlóan bővülő Erdőkertesnek Versegyház, a fővárossal közvetlenül határos Nagytarcsának pedig maga Budapest, szűkebben a XVI. és XVII. kerület – hívja fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
