Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
New Yorkban a főpolgármester nemrég mutatta be a terveket: a jól ismert Fifth Avenue-n kettővel kevesebb sáv mellett duplaszéles járdák, új fasorok és utcabútorok lesznek. Az utcai kiskereskedelem új lendületét, az internetes virtuális valóság helyett a valódi városi séták reneszánszát mutatja, hogy az utca üzlettulajdonosai is beszállnak az elmúlt 200 év legnagyobb rekonstrukciójába, olvasható Vitézy Dávid Facebook-posztjában.
Összesen 350 millió dollárba (kb. 129 milliárd forintba) kerül a projekt a közművek rekonstrukciójával és áthelyezésével együtt - a számla nagy részét a városi költségvetés fizeti. A beruházás melletti érvelésben a városháza részéről megjelenik az a logika, hogy míg az internetes vásárlók általában nem városon belüli cégektől rendelnek, addig az utcai kiskereskedelem felértékelődése révén megnövekvő helyi adókból 5 év alatt megtérül a beruházás.
Londonban szintén nemrég jelentette be a főpolgármester, hogy a belváros legforgalmasabb bevásárlóutcáját, az Oxford Streetet alakítaná át sétálóutcává. Az úton már jó ideje csak buszok és taxik haladhatnak át, de a zsúfolt járdák helyett a teljes szélességben gyalogosövezetté alakítástól szintén az utcai kiskereskedelem feléledését várják.
A londoni városvezetés így érvel a projekt mellett: az online kiskereskedők és a városon kívüli bevásárlóközpontok által támasztott verseny, a kiemelt áruházak bezárása és az alacsony minőségű szuvenírboltok elterjedése jelentősen csökkentette az Oxford Street vonzerejét, miközben a világjárvány óta a turizmus nem állt helyre teljesen.
Az átalakítás érdekében az utca közterületeinek fejlesztésére és későbbi hasznosítására külön városfejlesztő társaságot hoz létre London, amibe a főváros mellett az érintett kerületek, valamint a nagyobb környékbeli ingatlantulajdonosok és kereskedők is beszállnak, így itt is üzleti alapú intézményes együttműködés jön létre a környék boltjai, áruházai és a közterületek fejlesztése között.
De térjünk vissza Budapestre, hiszen amikor a Rákóczi út vagy a Nagykörút jövőjéről gondolkodunk, érdemes odafigyelni, hogy mi történik a világ nagyvárosaiban. A trendek nyilvánvalóak: több sétálóövezet, forgalomcsillapítás, intézményes szövetség a város és az érdekelt főbb gazdasági szereplők, kereskedők között, illetve vonzó autónélküli belvárosi bevásárlási lehetőségek a történelmi utcák mentén.
