A bejelentett kormányzati támogató intézkedések a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési terveire érezhetően pozitív hatással voltak, ez volt a fő tanulsága az első negyedévi (januári) felmérésnek. Áprilisban azonban ezek a kilátások negyedéves alapon kissé visszaestek - állapítja meg a GKI friss kutatása.
A járvány harmadik hullámának kibontakozása vélhetően nagyobb óvatosságra ösztönzött. Emellett egyre több információ, pontosító részlet került napvilágra az állami támogatások igénybevételének feltételeiről, valószínűleg ez is inkább negatívan hathatott. Mindazonáltal a jelenlegi kilátások még így is sokkal derűlátóbbak az egy évvel ezelőttinél, vagy akár a korábbiaknál - írják az elemzés készítői.
A következő egy évben a magyar háztartások csaknem 13 százaléka tervez nagyobb összeget költeni lakására (biztosan vagy valószínűleg). Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor egy éven belül mintegy 580 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat. Ez nagyjából 60 ezerrel kisebb szám az előző negyedévi, de csaknem 130 ezerrel nagyobb az egy évvel ezelőtti megkérdezés eredményénél.
A legerőteljesebb a felújítási szándék a családi házak lakói körében érezhető, e háztartások 14-15 százaléka lehet érintett. Ezzel szemben a legkisebb korszerűsítési kedv a panellakásokban élők körében tapasztalható – valamivel kevesebb, mint 10 százalékuk hajlandó erre. A tégla építésű társasházakban lakók tervei e kettő között helyezkednek el (11-12 százalék).
Kik terveznek felújítást?
Felújítási tervekkel leginkább azok a háztartások foglalkoznak, ahol a háztartásfő a harmincas éveiben jár (18 százalék), de az ennél fiatalabbak, azaz a 18-29 év közöttiek is elég aktívak (16 százalék). Őket a negyvenes korosztály követi (14 százalék). Az ötvenes éveiket taposók 8 százaléka készül nagyobb összeget költeni a lakására, míg a 60 felettiek körében ez az arány elenyésző (2 százalék).
Budapesten a megkérdezett háztartások 9, a megyeszékhelyeken 12, az egyéb városokban 11, a községekben 15 százaléka készül felújításra. A községi lakásfelújításokat és korszerűsítéseket többféle állami forrás is támogatja, ez lehet a relatíve erőteljes a lakossági szándékok hátterében. Hazánk régiói közül a közép- és nyugat-dunántúliban érezhető a legnagyobb aktivitás (a háztartások 19, illetve 16 százaléka készül valamilyen felújításra), de az észak-magyarországi régióban is az országos átlagot meghaladó felújítási-korszerűsítési tevékenység várható (14 százalék).
Miből finanszíroznák?
A lakásfelújítást és korszerűsítést tervezők 36 százaléka szeretné részben állami támogatásból finanszírozni ezen akciókat. A támogatás igénybevétele közkedvelt a 30 év alattiak körében, a fiatalok 70 százaléka számít az államtól kapott forrásra. De az átlagosnál népszerűbb e támogatás a kisvárosi és a községi lakosok körében is (közel 50 százalékuk élne e lehetőséggel).
