Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ingatlanközvetítés célja az ingatlan sikeres értékesítése vagy bérbeadása, ezért ha az ingatlanközvetítő pusztán hirdeti az ingatlant, és csak érdeklődőket, potenciális vevőket hoz, azzal a szerződést még nem teljesítette.
Jutalékra nem tarthat igényt addig, amíg a fogyasztó az adásvételi vagy bérleti szerződést meg nem köti. Tisztességtelen tehát, ha az ingatlanközvetítő a sikeres közvetítéstől függetlenül, és annak ellenére kéri a jutalékát, hogy megfelelő vevőt vagy bérlőt ténylegesen nem közvetít - mondta ki egy konkrét ügyben a bíróság.
Mi a helyzet a kizárólagos megbízási szerződésekkel?
Kizárólagos szerződéseknél az ingatlanközvetítő általában díjkedvezményt ad a fogyasztónak, aki cserébe vállalja, hogy ingatlanát nem hirdeti, más ingatlanközvetítőnek megbízást nem ad. E kedvezményhez társuló többletszolgáltatások „rendelkezésre tartásának” díjáról, a felmerülő „esetleges” költségek fedezetéről rendelkező kikötések mögött azonban tényleges szolgáltatás nincs, a szerződés szerint annak csupán a lehetősége biztosított.
Ez pedig tisztességtelen, mivel a fogyasztót - átalánytérítés formájában - abban az esetben is fizetésre kötelezi, ha a vállalkozás nem teljesíti a szerződést. Itt tehát nemcsak arról van szó, hogy az ingatlanközvetítő iroda nem végez sikeres közvetítői tevékenységet - azaz az ingatlant megvásárolni képes vevőt nem mutat fel -, hanem a többletszolgáltatásoknál sem nyújt semmilyen további szolgáltatást, annak csupán lehetőségét kívánja megfizettetni fogyasztóval.
Ismét megállapítást nyert, hogy ha az eladó bánatpénzre vagy a foglalóra válik jogosulttá, ez kizárólag a fogyasztó kártalanítására, illetve arra szolgál, hogy a szerződés megkötésének vagy teljesítésének elmaradásából eredő veszteségét csökkentse. A vevő visszalépése, vagy a már megkötött szerződés teljesítésének elmaradása idő- és anyagi veszteséggel járhat, ennek a kompenzálására szolgál a foglaló vagy a bánatpénz. Ebből a pénzből az ingatlanközvetítő részesedése indokolatlan és egyben a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétes - írta közleményében a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.
Mikor tisztességtelen a szabály?
A bíróság ítélete szerint ugyanis tisztességtelen az eladót abban az esetben is díjfizetésre kötelezni, amennyiben számára a vételi ajánlat nem elfogadható. Az ügyész helyesen utalt arra is, hogy jelentősége van annak, hogy a vételi ajánlat visszautasítása a fogyasztónak felróható-e, vagy volt-e arra alapos oka. Ezek vizsgálata nélkül a támadott rendelkezés tisztességtelen.
A másodfokú bíróság a fogyasztó felmondási jogának kizárását, mint a Polgári törvénykönyvtől (Ptk.) eltérő, a fogyasztói jogot csorbító feltételt semmisnek találta, aminek az a jogkövetkezménye, hogy arra jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet.
Az eljáró bíróságok azt is ismét rögzítették, hogy az ügyésznek Ptk.-n alapuló perindítási joga van a tisztességtelen kikötések megtámadására, amit tehát hiábavaló vitatni, miként azt is, hogy a perbeli kikötések általános szerződési feltételnek minősülnek. Ezen az sem változtat, ha a blankettán feltüntetésre kerül, hogy az abban foglaltakat a felek részletesen megtárgyalták, illetve azoktól a fogyasztó eltérhet.
