Weisz Gábor Miklós szerint azonban sok lakó megakadályozza, hogy a társasházi közgyűlés többsége lakatot tegyen a szemétledobókra. Magyarországon hozzávetőleg félmillió panellakás van, és a tízemeletes házak többségébe a 70-es, 80-as években beépítették a hulladék ledobására alkalmas csövet. Rengeteg társasházban a szemétledobókat nem megfelelő módon használják: elfordul olyan például, hogy valaki a feleslegessé vált ebédmaradékot önti bele a lábosból a csőbe, megfertőzve ezzel az egész épület rendszerét, növelve a patkányok és csótányok megjelenésének lehetőségét - idézi a szakembert a rádió portálja.
Olyan is előfordul, hogy a szemétledobó helyiséget szeméttárolásra használják, ami tűzveszélyes - figyelmeztet a katasztrófavédelem. Az olajos, zsíros szemétmaradékok tűz esetén pedig nem csupán a csövekben, hanem a lakásokban is komoly károkat okozhatnak.
A ledobók takarítására, valamint fertőtlenítésére létezik megfelelő és szakszerű technológia: ennek során a szakemberek egy kürtő tisztítására használatos magas nyomású vegyszeres szórófejet engednek le, amely végigtakarítja a csövet - fogalmazott Weisz.
A rendeltetésszerű használat és a rendszeres takarítás mellett azonban a környezetvédelem továbbra sem megoldott, hiszen aki a szemétledobót használja, az nem tudja szelektíven gyűjteni a hulladékot, a kidobott kartonpapírok sok esetben ráadásul dugulást is okoznak.
E problémák miatt - közgyűlési döntés alapján - egyre-másra lezárják a szemétledobókat a panelházakban, amit a Magyar Közös Képviselők Egyesülete áldásos dolognak tart. Szerintük rengeteg költségtől, feszültségtől és problémától mentesülnek ezáltal a társasházak. Sok kezdeményezés azonban egy-egy lakó miatt falba ütközik. Tekintettel arra, hogy a szemétledobó kényelmi szolgáltatás, amit a lakás megvásárlásával szerzünk meg, így az erről szóló közgyűlési határozat a bíróságon megtámadható, ha azzal valaki nem ért egyet.
Sajnos, a kisebbség jogos érdekének sérelme ilyenkor fennáll.
