Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az előző év első kilenc hónapjában az azt megelőző időszakhoz képest 38 százalékos volt a visszaesés a mostani 20 százalékkal szemben. A kiadott új építési engedélyek számában mérsékeltebb, 12 százalékos volt a fogyás az egy évvel korábbi 35 százalékos csökkenés után. A megyei jogú városokban kiadott új építési engedélyek száma az előző évihez képest változatlan, Budapesten és a többi városban az csökkenés átlagos mértékű (14, illetve 12 százalék), a községekben az átlagosnál kissé nagyobb (19 százalék). Országosan a kiadott építési engedélyek száma 20 százalékkal magasabb a befejezett lakások számánál. Budapesten az adott időszakban csaknem 60 százalékkal több lakás építésére adtak ki engedélyt, mint amennyit használatba vettek.
Bár a megyei jogú városokban 25 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma, a nagyobb aktivitás valójában csak néhány városra korlátozódik, csupán Szegeden és Debrecenben épült idén eddig 300-nál több lakás, mellettük mindössze Kecskeméten, Győrben, Sopronban, Érden és Nyíregyházán haladta meg a felépült lakások száma a százat.
Tovább csökkent a vállalkozások súlya, az általuk épített lakások aránya 40-ről 32 százalékra apadt az elmúlt év első három negyedéve óta. A természetes személyek által épített lakások aránya ezzel párhuzamosan 58-ról 66 százalékra emelkedett. Budapesten, ahol egy évvel korábban még 76 százalékot tett ki, most mindössze 48 százalékot ért el a vállalkozói lakásépítés részesedése, ezzel szemben a megyei jogú városokban 32-ről 37 százalékra, a többi városban 29-ről 37 százalékra nőtt.
A kivitelezők szerinti megoszlás alig változott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 51 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 33 százalékát építették. Az új lakások 12 (egy évvel korábban 10) százaléka lakossági kivitelezésben készült el.
Az újonnan épült lakóépületek között 55-ről 63 százalékra nőtt az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké kisebb lett (39 helyett 28 százalék). A lakóparki lakások aránya 3 (egy évvel korábban 2) százalékos volt. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 106 négyzetméter volt, ez 6 négyzetméterrel több, mint korábban.
