Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
Bár az elmúlt években emelkedtek a hazai földárak, az unióhoz való csatlakozástól várt forgalomélénkülés és látványos árnövekedés elmaradt. Így a fejlett uniós tagországok földárai még mindig jóval magasabbak a mienkéinél, s Fűr Zoltán, a Földbróker.hu vezetője szerint is csak lassú árfelzárkózásról beszélhetünk.
A legutóbbi áremelkedés 2008 őszén, a válság nyomán indult el: ekkor mintegy 30-40 százalékkal nőttek és elérték a hektáronkénti 600-800 ezer forintos átlagárszintet, ami harmada az osztrák, negyede az olasz, nyolcada a dán áraknak. Ez az árszint volt jellemző 2009-re is, amiből kirajzolódik, hogy egy-egy jelentős esemény, hír hatására megugranak az árak, majd "ott ragadnak" a következő hírig, legyen az pozitív vagy negatív.
A kereslet viszont tavaly sem erősödött érezhetően. A külföldiek már vagy tíz év óta nem vásárolnak, inkább tartják vagy eladják a korábban szerzett befektetéseiket. Az érdeklődők a hazai vállalkozói rétegből, valamint a megerősödött mezőgazdasági gazdálkodókból kerülnek ki - állítja Fűr, aki lapunknak elmondta: az elmúlt egy-két évben folytatódott az országrészek árkiegyenlítődése. Egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező szántó ára között ma már nincs kétszeres árkülönbség attól függően, hogy Győr, Miskolc vagy Szeged mellett található.
A 10 hektárnál kisebb, úgynevezett töredéktulajdonnál (a földek háromnegyede) sosem megy fel egymillió forintig a hektáronkénti ár. Ugyanakkor - bár fehér hollónak számít - az 50-100 hektáros vagy annál nagyobb tulajdonok (a földek 10 százaléka) esetében akár a két-három millió forintot is elérheti a hektáronkénti érték a kínálat előrelátható hiánya miatt.
S hogy mit hozhat a jövő tavasszal lejáró derogáció (ami kizárta a külföldiek földvásárlását) a hazai földpiacon? Hatásáról, illetve meghosszabbíthatóságáról eltérő a szakemberek véleménye. Fűr Zoltán ezzel kapcsolatban kifejtette: bár várható, hogy politikai szinten mindent meg fogunk tenni a derogáció meghosszabbítása érdekében (plusz három év kérhető), de valószínűleg sikertelenül, hiszen egyrészt uniós alapérték a tőke szabad áramlása a földtulajdon esetében is, s Magyarország már kapott ez alól hétéves kivételt. Másrészt az eddigi hat év folyamán nem született olyan "ütős" érvelés, aminek nyomán az unió várhatóan meghosszabbítaná a kivételezést Magyarország esetében.
A külföldiek földvásárlásával kapcsolatban Biró Szabolcs, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) munkatársa kifejtette: a letelepedett tagállami állampolgár gazdálkodók számára lehetővé tett földvásárlás elenyésző: 2005-2008 között az 1000 hektárt sem érte el. Elővásárlási jogosultságukkal élve azonban a külföldi földvásárlók szerepének előretörése várható, hiszen a földhasználatban a külföldiek szerepe jelentősebb lehet.
A kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági szervezetek között magas a külföldi érdekeltség a Nyugat-Dunántúlon (a mezőgazdasági vállalkozások negyede), a Dél-Dunántúlon (a teljes külföldi jegyzett tőke közel negyede), valamint az Észak-magyarországi régióban (az összes jegyzett tőke negyedét meghaladja a külföldi tőke). A hazai össztermőföld forgalma 2008-ban (2009-re még nincsenek adatok) - az agrártárca adatai alapján - örökléssel együtt 212,5 ezer hektárt tett ki, ami a teljes termőterület 2,7 százaléka.
