Szinte teljesen leállt a hazai lakáshitelpiac az év eddig eltelt részében, ami nem indokolható a szezonalitással - írja a Világgazdaság. Ez több okkal magyarázható: az ügyfelek elhalasztják lakásvásárlásaikat a recesszió miatt, az ingatlanárak csökkenése miatt az eladók nem érdekeltek az üzletben és a drága és szűkös hitelek sem járulnak hozzá a piac növekedéséhez.
Az MNB adataiból kitűnik, hogy februárban mindössze 11 milliárd forinttal nőtt a lakáshitel-állomány - az éves növekedés bár 25 százalék feletti, ez nagyrészt a forint gyengülésével magyarázható. Az állami támogatások - kamattámogatás, szocpol - tervezett megszűnése várhatóan nem fog hatni a piacra.
A CIB-nél ezt a következőképp indokolták: a támogatások megszüntetése előtt - a tapasztalatok szerint - megnő az érdeklődés, de a szocpolra olyan szigorúak a követelmények, hogy akinek eddig sem sikerült jogosultságot szereznie, az a továbbiakban sem fog. A támogatott hitelek iránti érdeklődés esetében vegyes a kép: a Budapest Banknál és az Unicreditnél kismértékben növekedett a forinthitelt igénylők aránya, míg az FHB Jelzálogbanknál és az Axánál jelentősen megugrott az érdeklődők száma.
A szezonalitás, a devizahitelek árfolyamkockázatának szélesebb körben való figyelembevétele, a konstrukciók átárazódása és a megszellőztetett kormányzati elképzelések állhatnak a növekedés hátterében. Az biztosan állítható, hogy az államnak jól jönne a támogatott hitelek kiiktatása: az ez év februárjáig terjedő két évben 660 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés, ráadásul - mivel a kamattámogatást az állampapírok hozamához igazították - ez egyre többe kerül az államnak.
