Budapesten - a szeptemberi adatok szerint - 159 szálloda üzemel, több mint 16 ezer szobával. Hogy ez sok vagy kevés, nehéz eldönteni, hiszen mint Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke elmondta: az idén a kihasználtság - különösen a fővárosban - nem mondható rossznak, bár a vendégéjszakák száma egész évben hullámzó volt és annak ellenére csökkent valamelyest országosan, hogy a vendégek száma kissé emelkedett.
Már érezhető a lassulás
Azt azonban, hogy a már most tapasztalható keresletcsökkenés és a válság mennyiben érezteti hatását a budapesti szállodai fejlesztésekre - melynek keretében a tervek szerint csupán idén és jövőre több mint 20 új létesítmény valósulhat meg -, az elnök szerint ma még nehéz kiszámítani.
Mindenestre a kongresszusi és az üzleti turizmus forgalmának lassulása már érezhető. A válság miatt ugyanis a gazdasági szakemberek, üzletemberek igyekeznek az itt töltött időt lerövidíteni, és egyéb, költségkímélő módon - például internetes tárgyalásokkal stb. - megoldani üzleti ügyeiket.
A szállodafejlesztések esetében a tervektől a beindulásig legalább öt-hat évnek kell eltelnie, ezért nehéz előre látni és pontosan kiszámítani a majdani piaci és működtetési körülményeket. A mostani helyzettel kapcsolatban Niklai megemlítette, hogy szakmai hírek szerint néhány fővárosi projekt beindulása eltolódhat és a már folyó fejlesztések üteme lelassulhat a gazdasági recesszió miatt.
Luxushotel dömping 2009-ben
Az öt- és négycsillagos szállók kínálata elsősorban 2009-ben és 2010-ben fog számottevően növekedni, a Baglioni és a Buddha Bar Klotild Palota megnyitásával. Németh Richárd, a Horwath HTL Hungary & Russia nemzetközi szállodaipari tanácsadó cég igazgatója szerint az ötcsillagos projektek nagy része spekulatív vagy nagyon kezdetleges tervezési-előkészítési fázisban van, az azonban biztos, hogy a fejlesztési kedv a nemzetközi pénzügyi válság és a túlkínálat miatt visszaesik.
A budapesti ötcsillagos szállodák jövedelmezősége ugyanis az elmúlt néhány évben inkább stagnálást mutatott, sőt az infláció, valamint az üzemeltetési költségek drasztikus emelkedése következtében csökkenésről lehet beszélni.
A három- és négycsillagos szállodák fejlesztői és potenciális üzemeltetői alapvetően a már Budapesten jelen lévő piaci szereplők, akik korábbi sikereikre alapozva további fejlesztéseket, illetve expanziót terveznek. A szállodák piaci pozicionálása a "boutique" vagy a teljesen lecsupaszított "budget" szolgáltatásstruktúrájú koncepciók köré csoportosul, kevés a nagyobb kapacitású konferenciaszálloda, illetve továbbra sincs a spa üzletágban érdeklődés.
Nincs olyan projekt sem, ahol esetleg egyedi vendéglátással párosul a szállodaüzem. A belvárosi történelmi épületek átalakítása idő- és beruházásigényes, így kevés tervezett projekt jut el az építési, illetve kiviteli engedélyig.
