Sajátos szegmensét alkotja a lakáspiacnak a luxuskategória, és úgy tűnik: miközben a piac szereplői a fizetőképes kereslet szűküléséről beszélnek, a luxusingatlan-fejlesztések üteme ma sem csökken. De valójában milyen minőségi jellemzőket, paramétereket takar napjainkban a luxus mint lakáspiaci fogalom?
A luxuslakás szó hallatán képzeletünkben többnyire frekventált helyen lévő, minimum 100-120, de gyakran 200 négyzetméter fölötti, a legjobb minőségű anyagokból épült, örökpanorámás lakóingatlan jelenik meg, amihez a hatalmas terasz, belső kert éppúgy hozzátartozik, mint a biztonságot jelentő szolgáltatások (portaszolgálat, videomegfigyelő és jelzőrendszer), és a "kéznél lévő" kényelem megannyi (például úszómedence, fitneszterem, szauna) kelléke. Mindehhez persze legtöbbször igencsak borsos négyzetméterár párosul, így nem csoda, ha felkapja a fejét az ember a manapság egyre gyakoribb, potom 400 ezer forint körüli luxusár hallatán.
Valkó Dávid, az Otthon Centrum (OC) vezető elemzője a luxus minősítés használatával kapcsolatban úgy látja: ma különösen a fővárosra jellemző, hogy a lakásprojektre ráhúzzák a luxus vagy exkluzív jelzőt, mivel ezek jól csengenek, különösen, ha az ár mindössze 380-410 ezer forint/négyzetméter körül mozog. A legfelső, úgynevezett prémium kategória ilyen fokú "elcséplése" azonban szerinte nem tesz jót a piacnak, hiszen megtéveszti a vásárlót. Több elkezdett, luxusnak hirdetett lakásprojektnek ugyanis - tervezésben, anyagminőségben, külső-belső megjelenésben, lakásbelső-kialakításban - legtöbbször nem sok köze van a luxushoz.
Frekventált helynek számítanak például az V., VI. és VII. kerületek bizonyos részei - például a Duna-part, az Andrássy út, a Kodály körönd, ahol a régi szép, "arisztokratikus" homlokzatú épületekben alakítanak ki luxuslakásokat -, vagy a budai oldalon a Rózsadomb, Pasarét, Gellérthegy, Nap-hegy egyes területei, valamint a Vár közvetlen környezete.
Méretben szerinte ebben a minőségi kategóriában sem meghatározó a több száz négyzetméter: egy 60 négyzetméteres lakóingatlan is lehet luxusszínvonalú, ha a többi kritérium mellett jó a belső kialakítása. Például a nappali nem kisebb 30 négyzetméternél, nincsenek apró félszobák - a tág terek megléte ugyanis elengedhetetlen követelmény - és további kulcsfontosságú luxuselem a nagy, legalább 3 méteres belmagasság. Mindemellett elmaradhatnak a közösségi terek, szolgáltatások; a hazai vásárlók többsége - akik a vállalkozók, felsővezetők és tehetős fiatalok közül kerülnek ki - ezt nem igényli.
A külföldiek egy részénél azonban sokat nyom a latban vásárláskor a 24 órás portaszolgálat, valamint néhány kényelmi (takarító, mosodai, kertészeti és sofőr-) szolgáltatás megléte. A magyarországi luxuslakást kereső külföldi - közte angol, ír, izraeli, dél-afrikai, dán, norvég, orosz - vevők száma egyébként az OC adatai szerint nem bővül: számuk évente néhány ezerre tehető.
