Nem sok jóval kecsegtet az új építési engedélyek számának idei alakulása, az első negyedévi forgalom pedig 43 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban.Az egyre keményebb feltételek kart karba öltve járnak a piac tisztulásával.
Az évente száz lakásnál többet értékesítő cégek száma egy év alatt 25 százalékkal, 23-ra csökkent, miközben a piacon lévő kisvállalkozások száma gyarapodott. A jelenség hátterében egyfelől az egyre koncentrálódó piac, a profik kiváró magatartása és a kényszerhelyzetben lévő kis cégek előremenekülése rejlik. A boom idején bevásárlók közül a tartalék nélküli cégek kénytelenek beindítani a projektet, aztán küzdeni a túlélésért. Borús napokat élnek meg azok a beruházók is, amelyek a terméket külföldi szájízűre fűszerezték, ez a vevőkör ugyanis egyelőre eltűnt a budapesti lakáspiacról, és a külföldi lakásépítők háza tájáról is hallani olyan híreket, hogy nemcsak a lakásokra, de projektjeikre is szívesen fogadnák a vételi ajánlatokat.
Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) elnöke szerint a 2004. évi kormányzati döntések negatív hatásai az elmúlt években folyamatosan érvényesültek, így a magyar vevőkör szűkülésével a tagcégek forgalma fokozatosan csökkent. A fizetőképes kereslet rohamos visszaesése mellett a munkanélküliek száma is növekedett, ez tovább erősítette a magyar vevők kiszorulását az új lakások piacáról. Így a hazai ingatlanfejlesztők többsége visszafogta kapacitását - készletre, veszteségre nem termelnek. Mint mondja, a lakásfejlesztői piacon a külföldi tulajdonú cégek vannak többségben, de azok értékesítési adatait a szövetség nem ismeri, a földhivatali tulajdoni lapokból azonban látható, hogy az általuk - bizonyos szegmensben - épített lakások 40-60 százalékát külföldiek vásárolják meg az offshore cégektől.
