Valkó Dávid, a társaság vezető elemzője szerint ma mást jelent a luxus, mint amit jelentett négy-öt éve, illetve a kilencvenes évek elején. Az 1990–1995-ös években a lakásfejlesztők még a budai hegyek szabad telkeit vásárolták fel, ahol luxus kivitelű társasházakat, lakóparkokat építettek fel, persze nem annyi extrával, mint napjainkban. Mára azonban jórészt elfogytak itt a szabadon beépíthető területek, s ezért a fejlesztések súlypontja a főváros más területeire helyeződött át, s ezzel együtt a luxuslakások és a lakhatáshoz kapcsolódó szolgáltatások színvonala is megváltozott. Napjainkban a presztízs értékű hely, a szép és rendezett környezet mellett elvárás egy luxusingatlannal szemben a nagy, tágas belső tér (minimum 25 négyzetméteres nappali), legalább két fürdőszoba, nagy teraszok és a különleges panoráma mellett a legdrágább, legegyedibb belső anyagok használata. Emellett fontosak a kényelmi szempontok, vagyis a minél extrább, különlegesebb szolgáltatások.
Mint Valkó mondja: az új lakásfejlesztések már megütik a Nyugaton megszokott magas minőségi színvonalat, ezzel is magyarázható, hogy az ilyen minőségben épült lakások iránt nagy a külföldi befektetők érdeklődése. Amin szerinte lehetne még javítani, azok az apró részletek, például a kidolgozottság finomsága, a színek tökéletesebb harmóniája.
Ami a területeket illeti: a legtöbb luxuslakás a II. kerületi Rózsadomb és Pasarét egyes területei mellett a XII. kerületben, Pesten pedig az V., a VI. és a VII. kerületekben épül. Az utóbbi hónapokban főleg ez utóbbi, pesti területek váltak a beruházók célpontjaivá: példa rá, hogy a VI. kerület Nagykörúton belüli részén több olyan lakásfejlesztés indult el, amelyek a magyar piaci kínálatban meg sem jelennek. Ezekben szinte kizárólag külföldiek vesznek lakásokat, elsősorban befektetési céllal. A fővárosi luxuslakások 57 százalékát egyébként az írek és a britek veszik meg, de egyre aktívabbak a spanyol vásárlók is, akik szintén az V., a VI. és a VII. kerületre koncentrálnak.
Kala Imréné, a Kala és Társa Ingatlantanácsadó Kft. társtulajdonosa szerint a luxus mai jellemzői nagyon is összetettek, négy alapvető feltétele azonban tömören meghatározható. Ezek a hely, a környezet, társasházi luxus esetében a ház külső állapota, s nem utolsósorban a konkrét lakásbelső (anyag- és helykialakítása, felszereltsége, állaga). Egyrészt alapvető ugyanis, hogy a luxus-lakóingatlan egy-egy adott kerület, település legjobb részén, szép környezetben épüljön, másrészt (kívül-belül) magán hordozza a legmagasabb minőségi jegyeket. A főváros budai és pesti oldalának is megvannak a mai kiemelt helyszínei. A budai luxusszínvonalú területek, így az árak is két fő kategóriába sorolhatók. Az első, kiemelt részbe tartozik egyebek mellett a Rózsadomb keleti és déli része, például a Vérhalom tér és környéke, vagy a Herman Ottó utca. Az itt épült, gyönyörű panorámájú új lakásokat olyan jegyek jellemzik, mint az egyedi tervezés, nagy (130–200 négyzetméteres) egy szinten kialakított méretek, drága burkolatok és a legjobb minőségű nyílászárók, faburkolatok. A magas minőséget a négyzetméterárak is tükrözik: 800 ezer és 1 millió forint között mozognak. S hogy a hely mennyire fontos, azt jelzi, hogy a néhány száz méterrel távolabbi utcákban épült, hasonló nívójú új lakások ára már „csak” 600-800 ezer forint között van. Ugyanez megfigyelhető a Pasaréten is: amíg a Csalán vagy a Csévi utcákban és környezetükben a hasonló magas minőséget képviselő lakások esetében 800 ezer 1 millió forinttal, addig kijjebb haladva már csak 600-800, illetve a Völgy utcában 500-600 ezer forintos négyzetméterárral kell a vevőknek számolniuk.
Amíg 10–15 évvel ezelőtt a luxus, vagyis a megszokott átlag fölötti, magas minőség a fővárosban elsősorban a budai oldalra korlátozódott, a területek fogyásával a nyugati agglomeráció néhány településének divatos részére is kitolódott, sőt napjainkra a Pest bizonyos kerületrészein épült új lakások is felsorakoztak e kategóriába. Az üzletasszony a pesti oldalon a magas presztízsű kategória fő tengelyének az Andrássy utat és a Király utcát tartja, de ide sorolható még szerinte az Operaház környéke, a Körönd vagy a Vigadó és a Petőfi tér környezete, valamint több, a Duna-partra tervezett beruházás, például a Prestige Towers. Az említett belvárosi utcákban számos régi ház tetőterében épültek és épülnek exkluzív (a luxustól abban tér el, hogy több benne az extra, a vásárló egyedi igénye szerint megvalósult elem) lakások, míg az új nagyprojektek önálló épületberuházásként valósulnak meg. A minőség és az ár ezeknél az új tetőtéri fejlesztéseknél és önálló projekteknél szintén a legfelső kategóriában mozog (800 ezer és 1 millió forint között szóródik a négyzetméterár), mégis – főleg a külföldi befektetők körében – igen keresettek. A tetőtér-beépítéssel ugyanis nemcsak különlegesen szép, a külföldiek elvárásainak is megfelelő új otthonok jönnek létre, hanem megújul a régi patinás házak külleme, illetve környezete is, ami a magas árak ellenére vonzóvá teszi őket.
Economx