Ezt szorgalmazta Gneth Zoltán, Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnöke a szervezet által rendezett konferencia megnyitó beszédében.
Az egyesület továbbra is azt javasolja, hogy növeljék a bérlakások arányát, emellett szorgalmazzák közhasznú bérlakásépítő cégek létrehozását is - derült ki a rendezvényen.
A bérlakás nem pusztán szociális bérlakást jelent, hanem hosszútávú invesztícióként is működhet. Míg a szociális bérlakások költségalapúak, az állam és az önkormányzat által támogatottak, addig a piaci bérlakásokat - amelyek lehetnek magán- vagy jogi személyek tulajdonában - nyereségszerzési céllal adják ki. A bérlakás az egyesület szerint fiatalok és idősek, szétváló családok számára lehet jó megoldás, de a hitelt felvenni nem tudóknak is alternatívát jelenthetne.
(Azok számára is vonzó lehet a bérlakás, akik bár tudnának felvenni kölcsönt, a megvásárolt otthon törlesztőrészlete a túl alacsony saját erő miatt bőven meghaladja egy nagyobb vagy jobb helyen lévő lakás bérleti díját. Egy példa: egy XIII. kerületi, új építésű, ötven-egynéhány négyzetméteres, másfél szobás lakás - nem túl messze a metró vonalától - közel 16 millió forintba kerül. Ha egy fiatal pár 10 százalék körüli saját erővel - más ingatlanok fedezetként való bevonásával - 20 évre eladósodik, bőven százezer forint feletti havi törlesztőrészlet jön ki. - a szerk.)
