Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az országos átlagszámok mögött a főváros növekvő építkezése és a városok, községek csökkenő lakásépítése áll. Budapesten közel megháromszorozódott a használatba vett lakások száma, és másfélszer annyi új engedélyt adtak ki, mint az előző évben, mialatt az ország többi részén 23-24 százalékos a visszaesés a lakásépítés mindkét mutatójánál.
Az év első három hónapjában az új lakások 39 százalékát a fővárosban, 19 százalékát Pest megyében vették használatba, míg az elmúlt év első negyedében 32 százalék volt Közép-Magyarország részesedése. A budapesti új lakások 90 százalékát értékesítésre építették, 53 m2-es átlagos alapterülettel. Ez határozza meg az országos adatok alakulását; a lakások közel felét gazdasági vállalkozások építtették eladás céljából, többlakásos épületekben és lakóparkokban együttesen több lakás épült, mint családi házakban. Vélhetően a megváltozott hitelfeltételeknek is köszönhetően egyszobás lakásokból az előző évinek több mint másfélszerese épült, míg a 4-5 szobásak száma 15 százalékkal visszaesett, s így az épített lakások átlagos alapterülete 10 m2-rel csökkent, most 86 m2. A természetes személyek lakásépítése 18 százalékkal kevesebb, mint 2004. I. negyedévében volt, az önkormányzatok lakásépítése jelentéktelen, alig több mint félszáz lakás. A kivitelező építőipar jelentősége nőtt, s nemcsak a nagyvárosokban jellemző a túlsúlya, de a községekben is - kismértékben - megelőzte a házilagos kivitelezést. Építőipari főtevékenységet folytató kivitelező szervezetek építették az összes új lakás 71 százalékát.
Közép-Magyarország mellett Észak-Magyarország adatai mutatnak növekedést az előző időszakhoz viszonyítva, más régiókban visszaesett a lakásépítés. Leginkább a Dél-Dunántúlon, ahol az előző időszak adatának felét sem éri el a most használatba vett lakások száma, s legkevésbé a Közép-Dunántúlon, ahol 20 százalékos csökkenés következett be.
A kiadott új lakásépítési engedélyeknél is a dél-dunántúli régióban mutatkozik a legnagyobb (42 százalékos) csökkenés, de visszaesett az építési kedv mindkét alföldi régióban és Nyugat-Dunántúlon is (27-36 százalékkal). Az építési kedv fővárosi növekedése mellett minden más településtípus átlagát a csökkenés jellemzi: leginkább a megyei jogú városokban lett kisebb (29 százalékkal) a lakásépítési hajlandóság. Az új engedélyek a családi házak további visszaszorulását jelzik. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva ebben a negyedévben 22 százalékkal kevesebb felépítendő lakásra adtak engedélyt egylakásos új lakóházban, s 12 százalékkal többet 3 és annál több lakásos épületekben, aminek eredményeként az új lakóépületek lakásainak közel kétharmada - Budapesten 95 százaléka - 3 és többlakásos épületben fog felépülni.
122 üdülőegység épült, 8 százalékkal több mint az előző év hasonló időszakában. Az üdülők egyharmadát Pest megyében építették. Az építési szándék ugyanakkor ezen a területen is visszaesett; 150 üdülőegység építésére adtak engedélyt, ami a tavalyi engedélyek felénél is kevesebb.
A lakásmegszűnés 20 százalékkal kevesebb, mint 2004 első három hónapjában volt. 560 lakás szűnt meg, a legtöbb (42 százaléka) új lakás építése, 37 százaléka avulás miatt.
938 ezer m2 lakóépület és 615 ezer m2 nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt, mely mindkét épülettípusnál 12 százalékos csökkenést jelent az előző évhez viszonyítva. A nem lakóépületek 40 százaléka ipari, 20 százaléka mezőgazdasági célt szolgáló beruházásként fog megvalósulni.
