Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Úgy tűnik, az év eleji nagy forgalmi visszaesések is eltűnnek. Eddig az ingatlanszerzés januártól decemberig növekvő tendenciát mutatott, most azonban minden negyedévben 1550–1700 körüli forgalmat regisztráltak a közigazgatási hivatalok. Egy másik, évek óta tartó trend is változóban van, a magyar ingatlanok iránti enyhén csökkenő érdeklődés tavaly ismét emelkedésbe fordult.
Budapest négy év statisztikáját tekintve egyre népszerűbb, míg 2001-ben 579, 2002-ben 668, 2003-ban 901, addig tavaly már 1742 vevőt regisztráltak a közigazgatási hivatalok. A statisztikai görbét az írek ingatlanszerzései húzták ilyen magasra, ugyanis a növekmény 90 százalékát ők hozták össze. Az írek szinte csak Budapesten vásároltak, a 786 tavalyi vevő 96 százaléka, azaz 758 fő tette le voksát a főváros mellett.
A legnagyobb eladások tavaly a VI. kerületben történtek, ahol az írek 207 ingatlant szereztek meg, de az egy negyedéven belüli legnagyobb forgalmat a IX. kerület mondhatja magáénak, ahol január és március között 117 ingatlant adtak el ír magánszemélyeknek. Ezek az üzletek sokszor új beruházások egészét jelentették. Az írek egyébként egyértelműen a belvárost favorizálják, de ezt a területet az izraeliek is kedvelik, bár összességében, legalábbis magánszemélyként, nem túl nagy érdeklődést mutatnak Magyarország iránt.
Vidéken 2003-ban és 2004-ben közel ugyanannyi ingatlant vásároltak a külföldiek, változás azonban, hogy már nincs akkora különbség az egyes megyék között. Összességében Nyugat-Magyarországon hagyományosan élénkebb a piac, mint az ország más részeiben, most viszont már Közép-Magyarország is feljövőben van.
Tovább csökkent a német és az osztrák vevők száma, tavaly 10 százalékkal kevesebben szereztek közülük ingatlant Magyarországon. Német vásárlóból 2004-ben már csak kevesebb mint kétezer volt, az osztrákok száma 800 alá csökkent. A Romániából érkezőkre kevéssé jellemző a koncentrált vásárlás, elszórtan jelennek meg a honi ingatlanpiacon, az elmúlt négy év adataiból csak annyi tűnik ki egyértelműen, hogy a Dunántúlon nem nagyon vásárolnak. A hollandok – akik hektikus mozgások nélkül, évente stabilan 400-500 ingatlant vesznek – továbbra is Somogyot, Baranyát, Bás-Kiskunt és Pest megyét kedvelik, de kisebb-nagyobb üzletek Nógrádban és Tolnában is köttetnek, a többi megyében szórványos a jelenlétük, Budapesten elvétve jelennek meg.
A tavaly Magyarországon külföldiek által megszerzett ingatlanok 9,1 százalékát más külföldi adta el – tájékoztatta lapunkat Gergyeni Zoltán, a Belügyminisztérium munkatársa. Az ingatlanok iránti érdeklődés összetétele sem nagyon változik, 68 százalék most is lakás és lakóház volt, 4 százalék tanya, 3 százalék hétvégi ház, 17 százalék beépítetlen terület.
További részletek a NAPI Gazdaság mai számában.
